Az energiahordozók világpiaci árának drasztikus emelkedése miatt az importárak jobban nőnek az exportáraknál, ami rontja a cserearányokat, és jelentősen hozzájárul a külkereskedelmi mérleghiány emelkedéséhez
– állapították meg a külkereskedelmi forgalom júniusi előzetes adatait kommentálva az MTI-nek nyilatkozó elemzők.
Ahogy azt a VG is megírta, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése szerint júniusban az euróban számított értéke 13, az importé 24,1 százalékkal volt nagyobb az egy évvel korábbinál. Az áruforgalmi egyenleg 1,036 milliárd euróval romlott, 471 millió euró deficitet mutatott. Ezzel az első fél évben 2,158 milliárd euróra nőtt a külkereskedelmi deficit, és 5,713 milliárd euróval romlott a múlt év azonos időszakához képest.
Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzőjének kommentárja szerint
júniusban a várakozásoknál lényegesen nagyobb hiány keletkezett a külkereskedelemben
a májusi 96 millió euró deficitet követően. Az ipari termelés és az ipari árak növekedésének köszönhetően nőtt az export, ugyanakkor az erős belső kereslet és a drámaian dráguló nyersanyagok és energiaárak miatt emelkedett az is.
„Az orosz–ukrán háború felülírta a külkereskedelmi kilátásokat” – hangsúlyozta. Az energiahordozók és más nyersanyagok árának drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat, amit csak kismértékben ellensúlyozhat a nemzetközi piacokhoz képest alacsonyabb orosz olajár.
Az energiaegyenleg önmagában 4450 millió euróval rontotta a külkereskedelmi mérleget az első öt hónapban.
A bankholding szakértője a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére számít a következő hónapokban is, amit az ellátási problémák, a csiphiány fokozatos enyhülése, valamint új termelőkapacitások üzembe helyezése is támogathat.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője úgy ítélte meg, hogy júniusban mind az export, mind az import volumene mérséklődhetett. Az euróban számított érték növekedésében nagy szerepet játszik, hogy az importárak jobban nőnek, mint az exportárak. Ehhez nagymértékben hozzájárulnak a kedvezőtlen energiapiaci folyamatok:
mivel Magyarország az energiából nettó importőr, ezért a gáz és az áram világpiaci árának növekedése megdrágítja az importot.
Az ipari termelői árak világszerte tapasztalható növekedése szintén felfelé módosítja a külkereskedelmi árakat, júniusban az ipari termékek exportértékesítésének árai majdnem harmadával voltak nagyobbak az egy évvel korábbinál.
Bejött a papírforma
Németh Dávid, a K&H vezető elemzője szerint számítani lehetett a külkereskedelmi termékmérleg romlására. Az elmúlt egy évben ugyanis az importdinamika minden hónapban felülmúlta a exportbővülés mértékét. Tavaly júliustól pedig szintén minden hónapban negatív eredménnyel zárt a mérleg, havonta 36–708 millió eurós hiány keletkezett.
A 12 havi gördülő mérlegben már több mint 3,8 milliárd eurós mínusz keletkezett.
Mit hozhat a jövő?
Regős Gábor szerint az árak alakulásának nagy lehet a szerepe a következő időszakban is, a tartósan magas energiaárak növelik az import értékét, következésképpen rontják a külkereskedelmi mérleget. A volumenek szempontjából rövid távon a fogyasztás felfelé húzza az importot, míg az exportnál az ipari termelés játszik jelentős szerepet. Ennek alakulását a kereslet mellett az alapanyagok rendelkezésre állása határozza meg. Németh Dávid szerint
a következő időszakban a rezsidíjak, a szigorúbb költségvetési politika és a várhatóan lassuló belső fogyasztás elkezdheti visszafogni az importot, ezzel pedig javulhat a mérleg is.
Az exportot illetően fontos, hogy Magyarország főbb kereskedelmi partnereinél mennyire marad stabil a kereslet. Továbbá javíthatja az exportteljesítményt, hogy új – a többi között járműipari, katonai és elektronikai – gyártókapacitások jelennek meg a következő másfél évben.
