Napjainkban egyre inkább előtérbe kerül az egészségtudatos étkezés, a mindenmentes termékek és a bioélelmiszerek. Szinte mindegyik kategóriába besorolható a méz, ami édes, finom és egészségesebb is, mint a hagyományos cukor. A rossz hír viszont az, hogy egyre jobban a zsebünkbe kell nyúlnunk, ha megédesítenénk vele kedvenc teánkat.

Woman tasting freshly extracted honey on bread (Photo by Janie Airey / Cultura Creative / Cultura Creative via AFP) méz
Fotó: Janie Airey / AFP

Miért drágul méz?

A kérdésre egyszerű válasz lenne az, hogy azért, mert minden más is drágul – a probléma azonban jóval összetettebb. Tény, hogy a koronavírus-járvány kedvezőtlen hatásai, majd az orosz–ukrán háború februári kitörése súlyos problémákat okozott a gazdaságban a világ nagy részén.

Sok helyen megállíthatatlannak tűnik az infláció, ami Magyarországot is érinti.

Júliusban a fogyasztói árak átlagosan 13,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek ára emelkedett a leginkább – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Bár 24 éve nem volt ennyire kedvezőtlen a hazai adat, egyes elemzők úgy vélekednek, hogy az árstopok nélkül már 20 százalék fölött lenne az infláció.

A méz drágulása már meg is haladta ezt az értéket. A KSH adatai szerint júliusban

az előző év azonos időszakához képest 21,3 százalékkal került többe.

Két éve kilőtt a méz ára

A méz drágulása nem idén kezdődött. 2021-ben 8,5 százalékkal, 2020-ban pedig 9,4 százalékkal emelkedett a méz ára. A kedvezőtlen folyamatok tehát 2020-ban kezdődtek, az azt megelőző két évben egyaránt 1,5 százalék alatti volt az áremelkedés mértéke.

 

Bár a 2020-as drágulásból könnyű lenne arra következtetni, valójában nem a pandémia a kiváltó ok, a probléma sokkal inkább ökológiai eredetű. Az elmúlt években ugyanis nagyon enyhe teleink voltak, ráadásul az eredendően hideg évszakon belül is gyakran váltakoztak az enyhe és a valóban téli napok. A méz előállításáért felelős méhek a téli hideget gond nélkül átvészelik, azonban a nagy hőingadozás – a frontérzékeny emberekhez hasonlóan – a szorgos kis méztermelő rovarok szervezetét is nagyon megviseli.

Ennek idén is drasztikus hatásai voltak. Nem sikerült túl jól a méhcsaládok átteleltetése, a hazai méhészek értetlenül állnak az előtt, hogy míg egyes telephelyeiken minden a legnagyobb rendben volt, addig pár kilométerrel arrébb az összes méh elpusztult. A tél során több mint kétszázezer méhcsalád pusztult el Magyarországon, ennyivel kevesebbnek kell ellátnia a lakosságot mézzel.

Beekeeping, Beekeeping Harvesting honey from a beekeeper in France. (Photo by AMELIE-BENOIST / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP)
Fotó: Amelie-Benoist / Image Point FR / AFP

Az akácméz a legnépszerűbb, de szinte mindegyiknek emelkedik az ára

A magyarországi méztermelés legnagyobb részét az akácméz adja. Ezenkívül a repceméz, a hársméz, az erdei méz, valamint a vegyes virágméz is népszerű fajta.

A méz drágulása szinte minden típusnál megfigyelhető. A legelterjedtebb akácméz átlagára 2018-ban és 2019-ben még 3500 forint alatt mozgott kilogrammonként, 2020-ra 4060 forintra ugrott az egy kilogrammra vetített átlagár, tavaly pedig már 4940 forint volt ugyanez az érték.

Jelenleg a legnagyobb magyarországi áruházláncok árait böngészve 6000 és 8200 forint között mozog az akácméz ára kilónként.

Hársmézhez és vegyes virágmézhez ennél alacsonyabb áron is hozzájuthatunk.

Az aszály milyen hatással van a méz drágulására?

Az értizedek óta nem tapasztalt aszály a méhészetek életét is rendkívül megkeserítette. Habár a gazdálkodók folyamatosan itatják a méheket, a nagy csapadékhiány miatt egyre gyakrabban jelennek meg a vadállatok a méhitatók környékén, sok esetben kárt téve a berendezésekben.

Ráadásul a szárazság miatt a napraforgó, a rétek, a legelők, valamint a vízpartok növényvilága is nagyon rossz állapotban van.

Beekeeping, Beekeeping Harvesting honey from a beekeeper in France. (Photo by AMELIE-BENOIST / IMAGE POINT FR / BSIP via AFP)
Fotó: Amelie-Benoist / Image Point FR / AFP

Az aszály miatt nagy területen kiégett a növényzet, a folyók és patakok visszahúzódtak, a virágzó növények hiányában pedig a méhek sem tudják begyűjteni azt a nektárt, amely az áttelelésükhöz és a kellő mennyiségű méz létrehozásához szükséges.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke korábban úgy nyilatkozott, hogy a méhészek igyekeznek mesterséges szénhidrát- és fehérjeforrással pótolni a méhek hiányzó táplálékát, de nem tudják pótolni azokat az ásványi anyagokat, nyomelemeket és vitaminokat, amelyek a természetes táplálékforrásokban jelen vannak. A szakember szerint ez katasztrofális következményeket jelez előre a jövő évre, a megfelelő nyomelemek hiányában a méhek élethossza is csökken.

Veszélyben a török méz, a méhek fele elpusztulhat idén

A törökországi méhállomány akár 50 százaléka is odaveszhet az idén – figyelmeztetett az Isztambuli Méhészek Szövetségének elnöke. A tömeges pusztulás okai ott is hasonlók, mint itthon.

A méhészetek mindent megtesznek, de felemásan alakulnak a terméshozamok

Bár a körülmények messze nem nevezhetők kedvezőnek, a termelt mennyiség nem minden mézfajta esetében volt tragikus. Akácmézből tíz éve nem látott mennyiség termett Magyarországon. Emellett a repce és az ezüsthárs is jól mézelt idén. A napraforgómézről azonban az aszály miatt szinte teljesen le kell mondanunk.

 

2022-ben szinte kettészakadt az ország méhésztársadalma. A Dunától nyugatra a méhészek életük legjobb évét zárhatják, a Duna vonalától kelet felé haladva súlyos gondokkal kell megküzdeniük a gazdáknak – ismertette Bross Péter. Hozzátette, hogy a legrosszabb helyzet épp azokban a megyékben van, ahol korábban a legmagasabb hozamokat érték el a méhészek.