Fekete fellegek gyűlnek az európai – és így a magyar – gazdaság egén is, ami a háztartásokon és vállalkozásokon túl a központi és önkormányzati költségvetéseket is nehéz helyzetbe hozza – jelentette ki Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke Szegeden, a Közgazdász-vándorgyűlésen megtartott előadásában. Az ÁSZ elnöke szerint a háború és a szankciós intézkedések miatt soha nem gondolt magasságokba szökő energiaárak olyan külső tényezők, melyek pontos hatása, kifutása nehezen modellezhető. 

Veszélyes képlet a sokszorosára növekedett energiaár, emiatt romló és negatívba forduló fizetési mérleg,

– mutatott rá az elnök, aki szerint nagyobb részt ezeknek miatt van: a megugró infláció, a leértékelődő és volatilis árfolyamú forint, a magas jegybanki alapkamat, a növekvő államadósság-finanszírozási költség és a költségvetésből térítendő magas jegybanki veszteség. 

Mindez – lassuló gazdasági teljesítmény mellett – komoly alkalmazkodásra fogja kényszeríteni a gazdaság szereplőit és az állami szervezeteket is – vélekedett Windisch.

Ugyanakkor az elnök szerint vannak kapaszkodók, amik reményt adhatnak. A 2008-as válsághoz képest a 2020-as Covid és a 2022-es háborús és energiaválság egy sokkal egészségesebb magyar gazdaságot, stabilabb pénzügyi rendszert talált el.

Fotó: MW archív

Az elnök kitért arra is, hogy a gazdaságot leíró mutatószámokat át kell gondolnia, meg kell újítania a közgazdász szakmának. „A gazdasági teljesítményre fókuszáló, jórészt mennyiségi mutatók nem sokat mutattak a Covid-válsággal vagy az energiaválsággal szembeni ellenállóképességről. Új, mennyiség mellett a minőségre is fókuszáló és a fenntarthatóságot figyelembe vevő mutatószámrendszerre lenne szükség” – hangsúlyozta az előadásban Windisch. A jelen válságból való kilábalás útján már ezen új mutatószámokat is célszerű lenne figyelembe venni. 

Szerinte jelentős, ám pénzbe nem kerülő gazdasági élénkítőeszköz lehetne a dereguláció, a gazdasági szereplőkre vonatkozó túlszabályozottság észszerűsítése, jelentős egyszerűsítése.

Komoly energiák, pénz és idő takarítható meg a gazdálkodóknál, főképp a kkv-szektorban, ha komoly deregulációra szánná el magát a jogalkotó. Ennek kiemelt kormányzati prioritásnak kellene lenni – vélekedett Windisch László. Ilyen helyzetben az Állami Számvevőszék a támogató, de mélységi, átfogó vizsgálatokra fogja helyezni a hangsúlyt.

 

Minden államilag elköltött forintnak szabályosan, célszerűen és hatékonyan elköltöttnek kell lennie, ez most minden korábbinál fontosabb

 

– hangsúlyozta Windisch. 

Idén nyáron hivatalba lépő új elnökként mind szervezetileg, mind eljárásaiban meg kívánja újítani a Számvevőszéket. Erősíteni kívánja a digitalizációt, a kockázatkezeléshez és ellenőrzéshez a minél szélesebb körű adatok felhasználását. Az ÁSZ elnöke elmondta, tervei szerint az utólagos ellenőrzésektől a felügyelés irányába fog elmozdulni az ellenőrzési rendszer, sokkal inkább tud ilyen módon megvalósulni a támogató szerepe az ellenőrzéseknek.

Az ÁSZ kiemelt témaként fogja kezelni a vízzel való gazdálkodás minden közpénzügyi vonatkozását, a költségvetés rejtett adósságait – ilyennek nevezte előadásában Windisch László a pedagógusok bérrendezését és az állami tulajdonú állóeszközök amortizáció miatti pótlási igényét is. 

Az elnök elmondta, az állami pénzügyek terén is fontosnak tartja a túlszabályozottság csökkentését. Észszerű, célszerű, átlátható és betartható szabályozásra van szükség, amit aztán az erre kijelölt kontrollszervezetek be is tartatnak. A túlszabályozottság az átláthatóság ellen hat – mondta el előadásának zárásaként Windisch László.