Az új építésű lakások alapterülete 2018 óta 11 négyzetméterrel csökkent, ami egybevág a kiadásra kínált lakások területén tapasztalható trenddel – derül ki az OTP Ingatlanpont csütörtöki közleményéből.

Architects,And,Engineer,Create,Architectural,Works,From,Their,Imaginations,Into,Architects and engineer create architectural works from their imaginations into 2D and 3D construction models for use in real-world building construction. Architects and engineer create architectural works from their imaginations into 2D and 3D construction models for use in real-world building construction.
Fotó: Shutterstock

A bérbeadásra kínált ingatlanok átlagos mérete 2015 óta mintegy ötödével csökkent, miközben a lakbér 70 százalékkal nőtt. A budapesti helyzet ennél csak kicsit jobb, ott a lakbérek 60 százalékot emelkedtek.

Az új építésű lakások területének csökkenése azonban nem mindenhol azonos, sőt vannak olyan területek is, ahol nőtt a méret. 

A lakások méretének növekedése leginkább a fővárosi agglomerációra jellemző, miközben a budapesti új lakások területe csaknem 20 százalékkal csökkent négy év alatt. 

A lakások átlagterületének zsugorodását leginkább a 100 négyzetméternél nagyobb új lakások arányának 40 százalékról 32 százalékra történő visszaesése, és ezzel párhuzamosan a 60 négyzetméteresnél kisebbek részesedésének 22-ről 33 százalékra növekedése okozta a 2018–2022 közötti időszakban, míg a kettő közötti, közepes méretű lakások aránya nagyjából változatlan maradt.

Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője szerint ez több folyamat eredménye,

a növekvő kivitelezési költségek mellett fontos szerepet játszhat a nem saját használatra épített lakások térnyerése is. 

Ezt támasztja alá az is, hogy többéves pangást követően, 2014-ben indultak be a társasházépítési projektek, és ezek elkészülésével nőtt a kisebb lakások aránya. A szakember szerint ez a bérleti piacon a keresletre is hatást gyakorolt.

A rezsiköltségek növekedése a későbbiekben is ösztönzője lehet a hatékonyabb térkihasználásnak, ami a saját célú építkezések esetén is ösztönözheti az alapterületek csökkentését. A folyamat vége megjósolhatatlan, és Valkó arra is emlékeztetett, hogy a lakások mérete függ a szabályozási környezettől is. 

A gazdaság állapota pedig még ennél is fontosabb tényező, ami a 2008–2009-es válság tapasztalataiból is kiderül. Az értékesítési céllal épített ingatlanok az évezred elején még csak 20-30 százalékot tettek ki, majd 50 százalékra ugrott az arányuk, aztán három év alatt már csak az építkezések 33 százalékára estek, hogy végül 2021-re új, több évtizedes csúcsra érjenek 64 százalékos arányukkal.