Hamarosan kiderül, ki lesz a következő magyar űrhajós
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságA tavaly elindított HUNOR – Magyar űrhajós programban 244 érvényes pályázat érkezett. A lista mostanra nyolc jelöltre szűkült, és remélhetőleg októberre már meglesz az a négy személy, akik közül kikerülhet Farkas Bertalan utódja, a következő magyar kutató űrhajós. Az, hogy az utolsó körbe bekerült négy aspiránsból ténylegesen ki fog eljutni a Nemzetközi Űrállomásra, a kiképzésen dől el – mondta Ferencz Orsolya űrkutatásért felelős miniszteri biztos.
Kétszer jobbak voltak a magyarok
Ferencz Orsolya a VG-nek hangsúlyozta:
A program keretében kiváló jelentkezések érkeztek, ami abból is látszik, hogy a hazaival párhuzamosan zajlott európai űrügynökségi űrhajós-válogatás szereplőivel összevetve a magyar jelöltek kétszer jobb teljesítményt mutattak a teszteken.
A magyarországi kiválasztási procedúra egyébként szoros együttműködésben folyik az Európai Űrügynökséggel – így a magyar űrhajós európai űrügynökségi minősítést is kap majd –, a houstoni székhelyű Axiom Space űrinfrastruktúra-fejlesztő céggel, valamint a NASA-val.
A HUNOR programnak kutatói munka is része, amelynek során a szakértők a Nemzetközi Űrállomáson végrehajtható kísérletekre koncentrálnak. Ezek szintén jól haladnak, már megkezdődött nyolc műszer, illetve műszercsalád építése, és további kísérletek összeállítása is zajlik.
Azt szeretnénk, hogy az űrhajós-kiválasztás mellett minél komolyabb tudományos eredményt is fel tudjunk mutatni például a sugárzásvédelem és -mérés, az elektronikai fejlesztések, az űrkémia, valamint a növénytermesztés területén
– mondta a miniszteri biztos, utalva például az űrpaprikára, amelyet azzal a céllal nemesítettek a Debreceni Egyetemen, hogy űrbéli körülmények között is nevelhető legyen.
Felsőoktatási innováció
A kormány által 2021-ben elfogadott magyar űrstratégiának szintén része, hogy tizenhét hazai egyetem megalapította az UniSpace konzorciumot, és idén el is indul az a három féléves szakirányú továbbképzés, amely a teljes űrszektor és űrökoszisztéma ismeretanyagát igyekszik átadni különféle, például élettani, műszaki és társadalomtudományi aspektusból.
A program – amelyet a Nemzeti Közszolgálati Egyetem fog össze – kifejezetten sok érdeklődőt vonzott, többszörös volt a túljelentkezés.
Körülbelül százan kezdik meg a tanulmányaikat a szeptember 17-i tanévnyitó után – mondta a szakember, kiemelve, hogy ez egy valódi innováció a magyarországi felsőoktatásban, ilyenfajta interdiszciplináris együttműködés ugyanis még nem volt a hazai egyetemek között. Ha sikeresen vizsgázik ez a kooperáció, akkor más területeknek is példával szolgálhat – tette hozzá.
A százas résztvevői körről azt mondta:
Ez indulásnak nagyon megfelelő létszám. Most az a lényeg, hogy a magyar űrszektornak képezzünk szakembereket, és biztosítani tudjuk a hazai képviseletet az olyan nemzetközi szervezetekben, mint például az ENSZ Világűrbizottsága vagy az Európai Unió különböző platformjai.
A háború hátráltatja az űrprogramokat
Az orosz–ukrán háború nem segíti a különféle űrprogramokat, amit a szakma szomorúan vett tudomásul.
Ferencz Orsolya felidézte, hogy a fegyveres konfliktus kirobbanásakor heves üzengetés kezdődött a Nemzetközi Űrállomást érintően, ami mostanra ugyan elcsendesedett, de jó lenne, ha hosszú távon is sikerülne lehűteni a kedélyeket.
A Nemzetközi Űrállomás ugyanis egy olyan érték, amely az egész emberiség számára nélkülözhetetlen
– jelentette ki. Szintén a háború következményeként elmarad az ExoMars 2022 szonda őszre tervezett startja, és egyelőre nem látszik, hogy az Európai Űrügynökség az orosz fél távozása után kivel tudja majd véghezvinni ezt a küldetést. Az oroszok nemcsak ebből, hanem a közös Hold-programból is kiszálltak, és
a nyugati partner helyett Kínával készülnek a Holdra.
„Ilyenkor mindig felidézem a Szojuz–Apollo amerikai–szovjet űrrepülési programot, amely az 1970-es évek közepén, a hidegháború tombolása közepette is működni tudott” – mondta a miniszteri biztos, aki szerint az emberi létezés, a bioszféra védelme és a világűrkutatás szempontjából megengedhetetlen luxus, hogy az együttműködés helyét átvegye valamifajta blokkosodás.
Ennek ugyanis egy vesztese lesz, az emberiség
– nyomatékosította.
