Csaló hirdetések, milliárdos bevételek: lebukott a techóriás, kiszivárgott a stratégia, amellyel megvezették a hatóságokat – törlés helyett elrejtették az átveréseket
Belső dokumentumok szerint a Meta tudatos stratégiát dolgozott ki arra, hogy elkerülje a szigorúbb szabályozást a Facebookon és az Instagramon terjedő csaló hirdetések miatt. A cél nem a probléma megszüntetése, hanem annak láthatatlanná tétele volt a hatóságok számára.
Több, a Reuters által látott belső dokumentum alapján a Meta egy külön belső stratégiát dolgozott ki arra, hogy ötbb éven keresztül ellenálljon a kormányzati nyomásnak több kontinensen is, amely a Facebookon és az Instagramon elárasztó csaló hirdetések miatt erősödött fel.
A stratégiák célja nem kizárólag a visszaélések felszámolása volt, hanem az is, hogy a hatóságok, újságírók és nyomozók számára ezek a hirdetések „ne legyenek megtalálhatóak”.
Az ügy Japánban kezdődött el, ahol a szabályozóknál betelt a pohár: az egyértelmű befektetési csalásokat és mesterséges intelligenciával készült hamis celebajánlásokat tartalmazó hirdetések tömege miatt hivatalos eljárás indult a techóriás ellen. A Meta attól tartott, hogy Tokió kötelező hirdető-azonosítást vezet be, ami ugyan csökkentené a csalásokat, de milliárdos bevételkiesést okozna.
Válaszul a cég látványos takarítást indított – ám közben arra is törekedett, hogy a problémás hirdetések ne jelenjenek meg a Meta Ad Library nevű, nyilvános hirdetési adatbázis kereséseiben.
Profi stratégia a csaló hirdetések tisztára mosására
A dokumentumok szerint a Meta munkatársai feltérképezték, milyen kulcsszavakra és hírességnevekre keresnek a japán hatóságok, majd ezeket a kereséseket ismételgetve törölték az ott felbukkanó csaló hirdetéseket. Így a keresési találatok egyre „tisztábbnak” tűntek, miközben a rendszer egészéről nem adtak valós képet.
Lebukott a tech óriás: szemet huny az átverések felett, és ezzel milliárdokat keres – melyik közösségi platformon kell a legjobban odafigyelni?
Nagy szeletet vágna ki a bevételekből, ha el kellene távolítaniuk az átveréseket. Kiszivárgott dokumentumok szerint a Meta tavaly 16 milliárd dollárt keresett csaló vagy megtévesztő hirdetésekkel a Facebookon és az Instagramon.
Egy belső értékelés szerint napokig nullára csökkent a megtalált csalások száma, amit japán politikusok is javulásként értékeltek. A kötelező azonosítás végül elmaradt.
A japán módszer akkora sikernek bizonyult, hogy a más országokban is nyomást érzékelő Meta globális mintaként használta fel ezt a rendszert.
A vállalat belső anyagai szerint ugyanezt a taktikát alkalmazták az Egyesült Államokban, Európában, Indiában, Brazíliában és más piacokon is. A „forgatókönyv” lényege
- minél több időt nyerni;
- önkéntes intézkedéseket ígérni;
- majd halogatni a valódi, kötelező hirdető-ellenőrzést mindaddig, amíg azt törvény nem írja elő.
Pedig a cég pontosan tudta, hogy az általános hirdetői azonosítás hatékony lenne. Saját elemzéseik szerint az új, nem ellenőrzött hirdetők döntő többsége csalásokat vagy tiltott termékeket reklámozott. A Meta azt is elismerte belső számításai során, hogy hat héten belül képes lenne bevezetni az azonosítást szinte bármely országban. Ennek ellenére nem tette meg: a 2 milliárd dollárra becsült költség és a várható jövőbeli bevételkiesés túl nagy áldozat lett volna.
A kivételt azok az országok jelentették, ahol a hatóságok komoly pénzbírságot helyeztek kilátásba. Tajvanon például a szigorú szabályok bevezetése után drasztikusan, akár 96 százalékkal estek vissza a befektetési csalások. A Meta belső dokumentumai ugyanakkor arra is rámutattak:
a csaló hirdetések ilyenkor egyszerűen más országokba vándorolnak át, így a probléma nem szűnt meg, csak áthelyeződött.
Egy volt Meta-szakember ezt „szabályozói színpadnak” nevezte: olyan látszatintézkedéseknek, amelyek inkább a szabályozók megnyugtatását szolgálják, mint a felhasználók védelmét. A Meta szerint viszont a kritika félrevezető, és a cég hangsúlyozza: a csalások elleni harc folyamatos, a bejelentések száma állításuk szerint világszerte csökkent.
A kiszivárgott dokumentumok mégis új fényt vetnek arra, milyen központi szerepet játszanak a kockázatos hirdetések a Meta üzleti modelljében – és milyen eszközökkel próbálja a vállalat megóvni ezt a bevételi forrást a szigorúbb szabályozástól.
Vigyázat: ezek a webáruházak lenullázhatják a bankszámlánkat
Az év végi ajándékozási szezon közeledtével nemcsak az online kereskedők forgalma ugrik meg, hanem ilyenkor ugrásra készen állnak a kiberbűnözők is: a csaló webshopok mesés ajánlatokkal próbálják átverni a vásárlókat. Vannak azonban olyan figyelmeztető jelek, amelyekre érdemes odafigyelni, mert így elkerülhetjük az átverést.
