Németországban a szén már fontosabb, mint az ember
Az önként orosz energiatússzá váló Németország extra illetéket vet ki a családokra, hogy az így keletkezett bevételekből a korábbi években tetemes nyereséget felhalmozó gázszolgáltató vállalatokat mentse. Sőt, vasúthálózatain a fontossági sorrendet megváltoztatva a szenet szállító tehervonatokat tervezi a személyszállítás elé helyezni – többek között ezt írja a Nem szabad letérni a magyar útról! Az energiakrízis háborús gazdaságba taszítja a kontinensünket című véleménycikkében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter.
A Magyar Nemzetben megjelenő véleménycikk azzal kezdi, hogy az orosz–ukrán háború nem csillapodik, sőt gazdasági értelemben is egyre kiterjedtebb. Energiaháború zajlik Európában, az áram- és gázárak az egekben. Az év végéig lehet már csak a tengeren orosz olajat vásárolni, így élesedik az olajembargó, annak minden negatív következményével. Sok európai ország az elszabaduló energiaárakra a fogyasztás kötelező csökkentésével reagált.
A mennyiségi korlátozások bevezetésével egy új korszak köszöntött be a kontinensen, amelyet háborús gazdaságnak nevezhetünk. Ebben a teljes infrastruktúra már nem az egyének boldogulását, hanem a háborús célokat hivatott szolgálni.
A cseh ipari miniszter azért kapott komoly támadásokat, mert felvetette a lakossági gázfogyasztás korlátozásának lehetőségét, ha az ipari szereplőkkel való szolidaritás ezt megköveteli, hiába számítanak a háztartások általában védett fogyasztónak. Megjelenik tehát az egyéni önfeladás, mint normatív elvárás a fogyasztót szolgáló cégek túlélése érdekében – írja Nagy Márton. Hozzátette, ilyen kiélezett helyzetben rövid távú, gyors és hatékony megoldásokra van szükség, az Európai Unió pedig képtelennek bizonyult megfelelő válaszokat adni.
Az áram árát ma teljes mértékben és helytelenül a földgáz ára határozza meg – ahogy erre Orbán Viktor miniszterelnök is felhívta már a figyelmet majd fél évvel ezelőtt –, miközben az európai áramtermelésnek csupán a 30 százalékát adják gázerőművek.
A gáz árának európai szintű korlátozása – lényegében a referenciaként használt holland gáztőzsde árainak maximálása – átgondolatlan ötlet, ugyanis könnyen egy indirekt orosz gázembargóhoz vezethet. Az EU a gáz 80 százalékát importálja, főként Oroszországból. Ha az árat korlátozni fogják, Oroszország teljesen elzárhatja a csapokat.
A gázárakat tehát csak állami veszteségátvállalás mellett lehet rögzíteni, különben hiány alakul ki.
Az energiaszektor extraprofitjának megadóztatása és az így befolyt bevételekből a lakosság és a vállalatok energiaköltségének támogatása régi történet, sok ország, köztük Magyarország már meglépte, de Németország például tartózkodott ettől. Az ársapkákat és az extraprofitadókat mi magyarok már nemzeti szinten és célzottan alkalmazzuk. De jó lenne újabb ötleteket is keresni. Abból kell kiindulni, hogy mára az energiaárak gazdasági hatásai sokkal erősebbek, mint a fiskális vagy monetáris politika hatásai. A kormányoknak és a jegybankoknak egyre nagyobb kontrollt kell gyakorolniuk az energiaárak felett – közölte Nagy Márton.
A teljes cikk a Magyar Nemzet oldalán olvasható.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.