Kovács Zsolt, a gazdaságfejlesztési miniszer miniszteri biztosa szerint a biztosítási szektor a kormány számára stratégiai ágazat, ezért a bankrendszerhez hasonlóan legalább 50 százalékban magyar tulajdonban kellene lennie a hazai biztosítási szférának – ezt a Független Biztosítási Alkuszok Magyarországi Szövetsége (FBAMSZ) hétfői konferenciáján mondta. A biztosításközvetítőknél ez már jelen van.
Kovács Zsolt jelezte: az állami jelenlét stabilitást ad, gyors és hatékony párbeszédet biztosít, egyúttal egységes érdekképviseletet tesz lehetővé. Elismerte, hogy extraadót fizetnek a biztosítók, de az államnak, a költségvetésnek szüksége van erre az összegre.
Sebestyén László FBAMSZ-elnök a legfőbb gondok közé sorolta a meglévő ügyfelek megtartását, az ügyfélélmény növelését, a digitalizációt, a termékkínálat-bővítést, az utódlást és az alkuszok képzését. Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) ügyvezető igazgatója rámutatott: a magyar biztosítási piac minden szereplője jól vizsgázott a járvány idején. Jelezte: továbbra is hatékony felügyeleti munkát folytatnak majd, de azt is ígérte, hogy folyamatosan kommunikálnak a szakmával, és az MNB együttműködési megállapodást kíván kötni a szövetséggel. Sebestyén László szerint publikus stratégiai megállapodásról lesz szó, amely mérföldkő a szervezet életében.
Molnár Szebasztián Ferenc, az MNB osztályvezetője az aszályt nevezte az idei év egyik legfontosabb eseményének, a biztosítási szakmát érintő tényezőnek, amely hatott az alkuszok tevékenységére is. Az itthoni, összesen 4 millió hektárból csupán 683 ezer hektár termőterületet biztosítottak a gazdák 9600-at meghaladó biztosítási szerződéssel.
Tavaly a mezőgazdasági biztosítások 22 milliárd forint díjbevételt hoztak. A teljes magyar biztosítási piac idén az első fél évben 785 milliárd forint díjbevételt ért el, jóval meghaladva az egy évvel korábbit, többek között annak köszönhetően, hogy az év eleji állami kifizetések részben a biztosítási piacon csapódtak le.
A negatív hatások között a kárinflációt említette, amely már 2020 óta egyre erőteljesebben érinti a piacot. Molnár Szebasztián Ferenc ismertette az MNB közvetítői informatikai elvárásait. Az adatvagyon biztonsága, védelme roppant fontos a jegybank számára, de az adatszolgáltatások kockázatainak szűrését, csökkentését is kiemelten kezelik. A jegybank a prudens közvetítők tevékenységét nagyban támogatja – jelezte az MNB osztályvezetője. A jutalékbevételek csaknem 104 milliárd forintra emelkedtek tavaly a piacon. A bővülésnek az életág volt a motorja, így nőtt az aránya az alkuszok bevételeiben. Életágon azonban tovább kell bővíteni, az alkuszok aránya ugyanis kicsi az életbiztosítások értékesítésében. Emellett – meglepő módon – csökkent az elektronikus értékesítés aránya a pandémia idején, és számos terméknél még nagyon alacsony.
Nem hungarikum a Vodafone-tranzakció – Európa nagy távközlési cégeiben is érdekelt az államA Vodafone tulajdonrészének a megvásárlásával a magyar kormány újabb stratégiailag fontos cégben szerezhet befolyást, ami illeszkedik a 2010 óta folytatott, az állami vagyont gyarapító törekvések sorába. A nagy távközlési cégekben számos európai országban rendelkezik résztulajdonnal az állam. |
Erdős Mihály, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) elnöke az elmúlt 20-30 évről beszélt előadásában. 1992-ben 14 tagbiztosítója volt a piacnak, a Hungária és az ÁB Aegon a biztosítási piac háromnegyedét uralta, 30 év alatt 23-szorosára, 1300 milliárd forint fölé nőtt a piac díjbevétele. Óriási növekedésen és fejlődésen ment át a szakma az elmúlt 20 évben, de a GDP-ben arányát tekintve csökkent a súlya a pénzügyi szférának – jelezte Erdős Mihály. Rámutatott:
tavaly a biztosítók együttesen 80 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el, de idén 60 milliárd forint extra adót fizetnek be a központi büdzsébe.
Arról is szólt, hogy a biztosítók több tízmilliárd forint összegű informatikai fejlesztéseket is végrehajtottak az elmúlt években.
