A lakosságot is elérte a válság, a többség már spórolni kényszerül a túlélésért

A magyarok fele kevesebb pénzt tud félretenni most, mint korábban, bár közel 80 százalékuk gondolja úgy, hogy többet kellene spórolni. A pénzügyi sérülékenység magas, a népesség mintegy kétharmadát egy váratlan kiadás már nehéz helyzetbe hozza, egyharmadnak semmilyen pénzügyi tartaléka nincs – ezekre világított rá az IMAS International az Erste Csoport számára, a 15 évesnél idősebb népesség körében végzett reprezentatív kutatása.

Aggasztó adat, hogy a magyaroknak csupán harmada elégedett legalább részben azzal az összeggel, amit félre tud rakni, miközben 30 százalékuk számára egyáltalán nem felel meg a saját elvárásainak a megtakarított összeg.

A legtöbben általános céllal (53 százalék) illetve vészhelyzetre spórolnak (52 százalék), míg sokan (37 százalék) gyűjtenek az időskori kiadásokra is. A válaszadók 38 százaléka mondta azt, hogy egy nagyobb jövőbeli kiadásra, lakás vagy autó vásárlására gyűjt, míg drágább elektronikai eszközre vagy nyaralásra 14-14 százalék, oktatásra, képzésre pedig mindössze 8 százalék tesz félre.

– ismertette Harmati László, az Erste Bank lakossági területért felelős vezérigazgató-helyettese. Hozzátette, hogy a magyarországi háztartások közel kétharmada pénzügyileg sérülékeny, és egy váratlan helyzet bármikor felboríthatja a családi költségvetést.

Hasonlóan kedvezőtlen helyzetképet tárt elénk a Cetelem friss, az ügyfelei körében végzett kutatásának eredménye is. A pénzintézet úgy látja, hogy

Az 1010 fős mintán végzett felmérés válaszadóinak több mint fele nem bízik abban, hogy év közben nőhet a fizetése, a megkérdezettek mintegy negyede pedig a következő év elején sem számít fizetésemelésre.

Nem túl kedvező adat az sem, hogy az elmúlt hónapokban tapasztalható jelentős áremelkedés miatt minden ötödik ügyfél már hozzányúlt megtakarításaihoz.

Az online kutatásból kiderült, hogy a válaszadók 10 százaléka gondolkodik hitelfelvételben a jelenlegi gazdasági helyzetben, de az ügyfelek 77 százaléka már rendelkezik meglévő hitellel is, emiatt nem terveznek újabbat felvenni. A hitelhez folyamodók harmada lakásfelújításra, vagy korszerűsítésre fordítaná a pénzt, de minden ötödik válaszadó a folyó kiadásait (például élelmiszervásárlás, rezsiköltségek finanszírozása) fedezné ebben a formában. Tartós fogyasztási cikkre, nagy értékű eszközre csupán a megkérdezettek 9,5 százaléka fordítaná a kölcsönt.

A pénzintézet ügyfeleinek több mint harmada (38 százalék) számára az élelmiszerárak emelkedése jelenti a legfőbb problémát, 23 százalékuk pedig a rezsit jelölte meg a legnagyobb anyagi teherként. Huszonhét százalék e két költség együttesét értékeli a legnagyobb kihívásnak. Mindössze 5 százalék azok aránya, akiknek az üzemanyag drágulása a legnagyobb probléma. Ugyanakkor a válaszadók jelentős része lélekben már készül a benzin és gázolaj hatósági árának kivezetésére is, 28 százalék nyilatkozott úgy, hogy amennyiben ez bekövetkezik, lerakja a kocsit, illetve csak akkor ül autóba, ha az elengedhetetlenül fontos. 12 százalékuk ugyanakkor semmiképpen sem változtatna autóhasználati szokásain.

A felmérés azzal zárult, hogy a megkérdezettek többsége elhúzódó válságra számít. A megnövekedett rezsiköltségek kapcsán a válaszadók háromnegyede mondta azt, hogy valamilyen formában a rezsin fognak spórolni.