Biztosítók: növekvő díjbevétel, csökkenő nyereség
A Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) elnöke jelezte: 2021. első hat hónapjában mintegy 51 milliárd forint adózás utáni nyereséget értek el a biztosítók, 2022. első felében pedig 26-27 milliárd forint adózás utáni profitot teljesítettek. A biztosítási piacon tehát nő a díjbevétel, azonban ez egy érzékelhetően lecsökkent nyereséggel párosul. Ez azért szembeötlő, mert a magyar gazdaság az idei első fél évben még növekedési pályát járt be, a hazai gazdaság az idei év első felében több mint 7 százalékkal bővült.
Erdős Mihály rámutatott: a szektor teljesítménye szorosan kötődik a reálgazdaság folyamataihoz, de
az aktuális gazdasági hatások kissé megkésve érkeznek a biztosítási szektorba.
Amikor a gazdaság egy erőteljesebb növekedési pályán halad, a biztosítási szektorban ez kissé elcsúszva jelentkezik, mivel többnyire akkor kötik meg az új szerződéseket, a meglévő ügyfelek szerződéseinek átárazását akkor hajtják végre a biztosító társaságok, amikor egy-egy biztosítás futamideje lejár. Ezek a szerződések általában minimum egyéves időtartamúak, a megtakarítási jellegű életbiztosítások pedig ennél is hosszabb ideig, általában legalább tízéves futamidőre érvényesek, vagy még ennél is hosszabb időre szólnak. Kivétel az utasbiztosítás, mert rövidebb időre, maximum néhány hétre kötik.
A Mabisz elnöke utalt arra, hogy az idei első fél évben már látszott: a második fél évben várhatóan csökken majd a biztosítók nyeresége, pedig akkor még nem is körvonalazódott az extraprofitadó.
Ezt a tételt – előleg formájában – november végéig kell hogy befizesse a szektor, és azt sem lehetett előre látni, hogy mi lesz az elhúzódó aszály hatása, az aszálykárok hogyan hatnak majd a mezőgazdasági biztosításokra.
Erdős Mihály kiemelte:
Az azóta eltelt időszakban azt tapasztaljuk, hogy a biztosítók díjbevétele nő, az eredményesség, ha az extraprofitadó nélkül vesszük, valószínűleg kisebb lesz. Ha az extraprofitadót is beszámítjuk, akkor a szektorszintű nyereség már messze elmarad a tavalyitól.
A díjbevételt a kárinfláció növelte
Azt nem lehet tudni, hogy az eredmény még pozitív lesz, vagy a negatív tartományba csap át. Tavaly éves szinten mintegy 82 milliárd forint volt a szektorszintű adózás utáni nyereség. Mivel az extraprofitadót a díjbevételekhez kötötték, a költségvetési törvény ez évre és a jövő évre is a biztosítási szektornak 50 milliárd forint extraprofitadót írt elő. Nagy kérdés, hogy a tavaly megtermelt 82 milliárdos adózás utáni nyereséget – az extraprofitadó nélkül – idén is el tudja-e érni a biztosítási szféra – jegyezte meg a Mabisz elnöke.
Utalt arra, hogy
a díjbevétel növekedése mögött jellemzően nem a szerződések számának emelkedése áll, hanem az úgynevezett kárinfláció hatása a díjakra.
A kárinfláció az az áremelkedés, amely azt mutatja meg, hogy ebben az évben mennyivel többet kellene megtérítenie az adott biztosítónak annál, mint ha ugyanazt a kárt tavaly fizették volna ki. Ha például egy autó megsérül, és ki kell cserélni az akkumulátort, meg kell javítani a karosszériát vagy bármilyen alkatrészt, akkor azért folyó áron mennyivel többet kell kifizetnie az adott biztosítótársaságnak, mint tavaly. A lakásbiztosítások esetében is hasonló a helyzet: ha egy viharnál beázik a ház, vagy egy fa rádől az épületre, az épületnek, a falaknak a kijavítása, a belső terek rendbetétele idén mennyibe kerül a tavalyi árakhoz képest, azaz a helyreállítás mennyivel lesz drágább.
Kiemelte: éves alapon azt lehet látni, hogy már a Covid-járvány alatt elkezdődött nőni a kárinfláció a gépjármű-biztosításoknál, alapvetően a kínálati oldal problémái miatt, hiány volt például a csipekből, amelyek már egy-egy balesetet szenvedett gépkocsi kijavításánál is nélkülözhetetlenné váltak. Most az orosz–ukrán háború miatt mind a kínálat, mind a kereslet fel tudja hajtani a kárrendezésnél az árakat.
A Mabisz elnöke rámutatott:
idén Magyarországon erősen hatott a kárinflációra a forint árfolyamának gyengülése.
A magyar építőipar az alapanyagokat tekintve majdnem 50 százalékban importfüggő ágazat. Ha a forint árfolyama gyengül, nyilván többet kell fizetni a behozott építőanyagokért, ami hat a házak és az alapanyagok árára, a kárt szenvedett épület, illetve lakás felújítási költségeire. Az alapanyagár emelkedése hat a biztosítói szektorra is a vagyonbiztosításoknál a károk rendezése során, és emellett munkaerőhiány, szakemberhiány is van.
Az autók javítása, karbantartása során megemelkedtek azok az óradíjak, amelyeket az autójavító műhelyeknek fizetnek a biztosítók. Ugyanígy egy-egy viharkárt szenvedett ház helyreállításánál tetemes pénzeket kell kifizetni a kőműveseknek, a festőknek vagy az ácsoknak, mindez előbb-utóbb visszatükröződik, jelentkezik a gépkocsik, a lakóházak, a lakások biztosítási díjaiban is.
A biztosítók nem azért emelik ezeket a díjakat, hogy még nagyobb nyereségük legyen, pont fordítva igaz, próbálják csökkenteni az ebből fakadó veszteségeiket – nyomatékosította a Mabisz elnöke.
Egy az egyben nem lehet átárazni az állományt, hiszen erős a verseny a piacon. A lakás- vagy a kgfb-biztosítások esetében is éves megújítású szerződésekről beszélhetünk, tehát az ügyfelek válogathatnak több biztosító termékéből, így a díjemelésnek végső soron a piaci verseny ad felső korlátot.
A biztosítási piac vegyes képet mutat, a win-win, azaz a minden szereplő számára nyertes szituáció az lenne, ha egyre több ügyfél kötne biztosítást, egyre több új szerződést írnának alá. Így az ügyfeleknek is csökkennének a kockázatai (egyrészt azoké, akik addig nem vagy nem mindenre kötöttek biztosítást, másrészt pedig több ügyfél között lehetne szétporlasztani a kockázatok árait), a biztosítóknak nőnének a bevételei, a kormányzatnak is kedvező lenne, mert a károk után az állampolgárok anyagi nehézségeit a biztosítók rendeznék.
Aszály- és jégkárok
A biztosítócégek 2022. második félévi teljesítményére már hatnak az aszálykárok. A piaci statisztikák, a Mabisz adatbekérései alapján a mezőgazdasági biztosításokkal rendelkező társaságok szakemberei azt valószínűsítik, hogy
az aszály miatt megközelítőleg 40 milliárd forint kárt fizetnek ki az érintett biztosítók a gazdáknak, az agrárgazdaságoknak.
Ezenfelül még voltak a jégkárok. Itt az volt a meglepő, hogy idén január-február tájékán történtek ezek, miközben az elmúlt években a nyári zivatarok kísérőiként jelentkeztek. Emellett idén is voltak tetemes viharkárok, amelyek rendszerint nyáron alakulnak ki. Idén a tavalyi évhez képest kisebbek voltak ezek a problémák, de az aszály jóval nagyobb pusztítást, károkat idézett elő, mint korábban.
A biztosítócégeknek valószínűleg 25-26 milliárd forint díjbevételt hoztak a mezőgazdasági biztosítások, ezzel szemben áll a mintegy 38-40 milliárd forintos aszálykár, így ez nettó veszteséget eredményez.
Ez esetben még a költségek finanszírozása sem valósul meg, a mezőgazdasági biztosítási üzletágat azonban hosszabb távon kell megítélni. Azt is látni kell, hogy 10-15 évvel ezelőtt még több mint tíz nagyobb biztosító foglalkozott ezzel az üzletággal, ma már négyre csökkent azoknak a Mabisz-tag cégeknek a száma, amelyek mezőgazdasági biztosítást kínálnak az ügyfeleknek. (Mellettük még hét kisebb egyesület is kínál ilyen terméket.) Egy-egy ilyen, de közel sem ennyire aszályos év után a biztosítók újragondolták, akarnak-e mezőgazdasági károkkal foglalkozni. Nyilván azok a biztosítócégek maradtak a piacnak ebben az üzletágában, amelyek az üzleti modelljükben a hosszú távú gondolkodásra helyezik a hangsúlyt.
„Üzletben maradni”
A Mabisz elnöke egy érdekes, meglepő adatra hívta fel a figyelmet. Jelezte: 1901 óta Magyarországon csapadék szempontjából a 2022. januártól júliusig tartó időszakhoz hasonló száraz hónapok egyetlen évben sem fordultak elő. Rámutatott: 2022-ben tehát nő a díjbevétel, de ez jellemzően a kárinflációból fakadó díjemelésekből adódik, az eredményesség viszont romlik. 2023-ra pedig az határozza meg a további folyamatokat, hogy a kis- és közepes cégek hogyan tudnak majd helytállni. Óriási jelentősége lesz annak, hogy a központi költségvetés, a gazdaságpolitika támogatni tudja-e ezeket a kis- és közepes vállalkozásokat, hogy „üzletben tudjanak maradni”. Azt a következő hónapok döntik el, hogy ennek milyen hatása lesz a biztosítók jövő évi bevételeire. A mikrovállalkozások, például a fodrászok, a kozmetikusok, a vendéglátósok, már most gondban vannak, esetleg az összeköltözés mellett döntenek a megemelkedett energiaárak, a szaporodó fűtési gondok miatt. A jövő év folyamatai a most következő hónapokban dőlnek el – hangsúlyozta Erdős Mihály.
