Az MNB utolsónak szánt kamatemelése – immár 13 százalékos az alapkamat – óta a nagy kereskedelmi bankok futószalagon drágították a hiteleiket az elmúlt napokban, és még nem látszik, náluk hol tetőznek a kamatok – derül ki a Bank360.hu által készített piaci körképből.
Szeptember végén ismét kamatot emelt a jegybank, Matolcsy György ígérete szerint egyelőre utoljára. Így az alapkamat már 13 százalékon tetőzött. A forint euróárfolyama azóta sorra dönti a negatív rekordokat, és a bankok sem tétlenkednek a válasszal.
A legnagyobb hazai pénzintézetek többsége szeptember végén vagy október elején újfent módosított a személyi kölcsönök és a jelzáloghitelek feltételein is.
A többség kamatot emelt, de előfordul olyan is, hogy az elvárt jövedelem összegét emelte meg. Ez utóbbi is egyre gyakoribb, a bankoknak az év elején megemelt minimálbér nettója már egyre ritkábban elegendő.
A futószalagon emelkedő hitelkamatok miatt mostanra egyre általánosabbá váltak a 10 százalék feletti teljes hiteldíj mutatóval (THM) kínált lakáshitelek. Különböző kedvezményekkel, vállalásokkal, magasabb jövedelemmel ez ugyan lejjebb tornázható, de még akkor is 8 százalék felett lesz a jelzáloghitel éves költsége.
Rossz hír, hogy a személyi hitelek kamatai is felpörögtek.
A már eddig is ritkaságszámba menő 10 százalék alatti ajánlatok teljesen eltűntek, és egyre inkább a 15 százalék körüli THM-ek váltak jellemzővé. Ezeket már magasabb jövedelemmel, fizetésutalást vállalva se nagyon lehet 13 százalék alá mérsékelni.
A Bank360.hu prognózisa alapján, bár az alapkamat emelése után a bankok többsége megdrágította a hiteleit, de a hónap hátralévő részében még lehet számítani további lépésekre a kereskedelmi bankok részéről.
Így módosítottak a legnagyobb hazai bankok
Az Erste Bank szeptember végén újfent módosította a jelzáloghitelek feltételeit, bár szeptember közepén már közzétettek egy módosítást. Jelenleg a piaci, 5 éves kamatperiódusú lakáshitelek, illetve a lakáshitel-kiváltó kölcsönök kamata 0,80 százalékponttal emelkedett, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,60 százalékponttal.
Szintén szeptember végén módosított a jelzáloghitelek feltételein az UniCredit Bank. Az 5 éves kamatperiódusú hitelek kamata 0,55 százalékponttal lett magasabb, a 10 éves kamatperiódusúaké pedig 0,31 százalékponttal emelkedett. A hosszabb, 20 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata kisebb mértékben, 0,20 százalékponttal emelkedett.
Általános, minden terméket érintő kamatemelést hajtott végre a Raiffeisen Bank. A 0,30 százalékpontos emelés érintette valamennyi kamatperiódust és hitelcélt, vagyis a lakáscélú, a hitelkiváltásra felvehető és a szabad felhasználású hiteleket is. Eszerint októbertől a lakásvásárlás, lakáshitel-kiváltás és fogyasztóbarát lakáshitel esetén 9,39–10,09 százalék között, szabad felhasználás és egyéb hitelkiváltás esetén pedig 11,39–12,09 százalék között alakulnak majd a kamatok.
A CIB Bank jelzáloghitelei általánosan 0,50 százalékponttal drágultak. A szabad felhasználású hiteleknél ez érintette az 5, 10 éves kamatperiódusú, illetve a futamidő végéig fix hiteleket, a fogyasztóbarát lakáshiteleknél pedig az 5 és 10 éves lakáshiteleket. A szabad felhasználású kölcsönöknél az ügyleti kamat 10,81-11,72 százalék között érhető el. A minősített fogyasztóbarát hiteleknél pedig 9,48 és 10,22 százalék az ügyleti kamat az október elején közzétett módosítás szerint.
Az OTP Banknál a 10 éves kamatperiódusú és a fix kamatozású jelzáloghitelek kamata változott, azon belül a lakásvásárlásra vagy építkezésre felvehető, illetve a szabad felhasználású hiteleket érintette a módosítás. A 10 éves kamatperiódusú hitelek kamata 1 százalékponttal emelkedett, a fix kamatozásúaké pedig 0,30 százalékponttal nőtt.
A Gránit Bank is a jelzáloghitelek feltételeinek módosításától döntött. Az 5 éves kamatperiódusú kölcsönök kamata 1,88 százalékponttal emelkedett, így az ügyleti kamat 10,97, illetve 11,97 százalékra nőtt. A 10 éves kamatperiódusú kölcsönök esetén 0,50 százalékponttal lett magasabb a kamat, ami így 9,09, illetve 10,09 százalékra módosult.
Hegedüs Éva: sokkal biztonságosabban működik a bankrendszer, mint korábban bármikorA gazdaság természete már csak olyan, hogy felívelő időszakok és válságok követik egymást. Most csak abban lehet bízni, hogy a korábban megtanult tapasztalatokat ebben a válságban fel tudjuk használni – mondta a Világgazdaságnak Hegedüs Éva, a Gránit Bank elnök-vezérigazgatója. A Magyar Közgazdasági Társaság főtitkárával az idei Közgazdász-vándorgyűlésen beszélgettünk a gazdasági kilátásokról, extraprofitadóról, bankrendszerről és arról, hogy miért nem emelkednek a betéti kamatok. |
A személyi kölcsönök feltételei is sok helyen módosultak
A K&H Bank a személyi kölcsönök esetében standard kamatemelést hajtott végre, ami egy százalékpontot jelent. Így az ügyleti kamata 17,40, illetve 18,40 százalékra módosult, attól függően, hogy milyen kedvezményekkel tudjuk igénybe venni a kölcsönt. A kiemelt személyi kölcsönnél az emelés mértéke nagyobb, 1,70 százalékpont volt, így az ügyleti kamat 14,90 és 16,90 százalék.
A Raiffeisen Bank a személyi kölcsönök jövedelmi elvárásain szigorított. Ennek értelmében októbertől az igényléshez szükséges minimum nettó jövedelem összege 150 ezer forintról 180 ezer forintra emelkedett, a jövedelmi sávok pedig havi nettó 250 ezer forint helyett 300 ezer, 400 ezer forint helyett 450 ezer forintra módosultak.
A CIB Banknál az alacsonyabb jövedelmi sávoknál 0,44 százalékpontos emelés történt, a legmagasabb, legalább 450 ezer forint jövedelemhez és 7 millió forint feletti hitelösszeghez kötött kölcsön kamata pedig 0,94 százalékponttal emelkedett. A kölcsön így 11,89 és 16,39 százalék közötti ügyleti kamattal vehető igénybe.
Az Erste Banknál felvehető személyi kölcsönök kamata jövedelmi sávonként emelkedett. 200-300 ezer forint közötti jövedelem esetén 0,50 és 1 százalékpont közötti emelés, annak függvényében, hogy mekkora a felvett hitelösszeg. A 300-400 ezer forint közötti, illetve 400 ezer forint feletti jövedelem esetén 1 és 1,40 százalékpont közötti az emelés mértéke. A pénzintézetnél így az ügyleti kamat 13,99 és 17,19 százalék között alakul.
