Így válhat akkumulátoripari nagyhatalommá Magyarország
A hosszú távú nemzeti akkustratégiát már tavaly jóváhagyta a kabinet, a 2030-ig szóló dokumentum pontos szövegét azonban csak most tette közzé a Technológiai és Ipari Minisztérium (TIM).
E-autók, áramtárolás: elkerülhetetlen az akkufejlesztés
A karbonkibocsátás csökkentését célul tűző éghajlat-politikai terveknek nélkülözhetetlen eleme az elektromobilitás elterjesztése minél szélesebb körben. S mivel az elektromos járművekben a ma leginkább elterjedt energiatárolási mód az akkumulátor, az ilyen autóknak a belső égésű motoros társaikhoz képest kedvezőbb környezeti teljesítménye alapvetően az akku – és az abban tárolt villamos energia – ökológiai lábnyomán múlik.
Az akkumulátorgyártást ezért szigorú környezetvédelmi előírások követelményeinek szükséges alávetni, és környezeti hatásait a lehető legalacsonyabb mértékűre csökkenteni
– hangsúlyozta a TIM, hozzátéve: a közlekedés mellett az áramellátásban is fontos funkciójuk van az akkuknak, amelyek segíthetnek annak a problémának a leküzdésében, hogy a megújuló energiaforrások időjárás- és napszakfüggő jellege miatt igen nagy terhelést okoznak a villamosenergia-hálózatban, az áramtárolás pedig egyelőre megoldatlan.
Hogy állunk most?
A mai piaci körülmények között a lítiumion-akkumulátorok váltak meghatározó technológiává a tíz megawattot és a hat óra tárolási időt meg nem haladó alkalmazási esetekben. A szaktárca szerint ennek fő oka, hogy a hasonló alkalmazású technológiákhoz képest – mint például a folyadékáramos akkumulátorok – ezeknek a szerkezeteknek az árcsökkenése volt a legnagyobb mértékű:
2010 és 2019 között az előállítási költségük 87 százalékkal csökkent, 1183-ról 156 dollárra kilowattóránként.
Ha azonban nagyobb energiamennyiséget és hosszabb ideig kell tárolni, a különböző termikus vagy kémiai, például hidrogénalapú tárolási megoldások kedvezőbb feltételeket kínálnak.
A TIM várakozása szerint a következő években a legjelentősebb piaci fejlesztések továbbra is a lítiumion-akkumulátorok családján belül várhatók, ezért a magyar stratégia is erre összpontosít. A leggyakrabban emlegetett technológiák a száraz, „szilárd halmazállapotú”, valamint a lítium-kén akkuk, amelyek gyártása három-öt éven belül megkezdődhet, amit az alacsony árú sorozatgyártás követhet.
Magyarországon is kinyerhető a lítium
Az akkumulátoripar bővülése értelemszerűen lecsapódik a nyersanyagok, különösen a lítium iránti igény növekedésében. Európában ez az anyag kétféle formában fordul elő:
- az Ibériai-félszigeten, Észak-Európában és Közép-Európában bányászható kőzetekben, valamint
- lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyeken, elsősorban Németországban – a Rajna mentén – és Magyarországon.
Az utóbbi forma környezetvédelmi szempontból is jóval előnyösebb, mint más bányászati technológiák.
A Mol vizsgálatai szerint
hazánk rendelkezhet lítiumban gazdag geotermikus lelőhelyekkel,
így a jövőben képessé válhat legalább a belső kereslet kielégítésére, és szerepet vállalhat az akkugyártáshoz alkalmas minőségű alapanyagok előállításában. Ráadásul a magyarországi kinyerés beruházási költségét nagyban csökkenti, hogy a felhagyott kőolajkutak vizéből lítiumot lehet kinyerni, így nincs szükség új kutak fúrására. A geotermikus kinyerés egyetlen árnyoldala, hogy lítium-karbonátot eredményez – szemben a jelenlegi gyártásban elterjedt lítium-hidroxiddal –, vagyis további átalakítási folyamatra lesz szükség a gyakorlati felhasználáshoz.
Fenntarthatóság mindenekelőtt
Az ipari minisztérium úgy kalkulál, hogy a jövő akkumulátorai több újrahasznosított anyagot tartalmaznak majd, a gyártók pedig a veszélyes alkotóelemek volumenét úgy csökkentik, hogy egyéb anyagokkal helyettesítik őket. Ez egyébként már ma is zajlik, hiszen a járművekben használt, legnagyobb energiasűrűségű akkuk kobalttartalma a korábbi 12-ről napjainkra fokozatosan 4 százalékra csökkent. Sőt, léteznek már teljesen kobaltmentes, valamint biztonságosabb technológiák, például lítium-vas-foszfát erőforrások, amelyek még magasabb energiasűrűséget képesek biztosítani, így a személyszállító járművek területén is valódi alternatívát nyújthatnak.
A különféle járművek esetében azt is fontos látni, hogy bár sok típusnál át lehet térni az akkumulátoralapú e-meghajtásra, az erőgépeknél – például daruknál, úthengereknél – az energiasűrűség miatt erre egyelőre nincs lehetőség. Ebben az ágazatban a hidrogén és esetleg a zöldmetán lesz a megfelelő alternatíva, így
a hidrogén és az akkumulátor egymás kiegészítői lesznek.
Hazai kilátások
Magyarország az európai akkumulátortérképen ideális helyzetben van, köszönhetően központi földrajzi elhelyezkedésének, a cella- és akkumulátorgyártó létesítményekre fordított beruházásoknak, a nagy autógyártók jelenlétének és kiterjedt beszállítói iparának.
E pozíció megtartásához és erősítéséhez azonban minőségi ugrásra van szükség: a Magyarországon gyártottból át kell térni a Magyarországon fejlesztett termékekre
– hangsúlyozta a TIM, utalva arra, hogy hazánk – Németország után – az európai lítiumionakkumulátor-gyártás egyik legnagyobb központja. 2016 óta összesen több mint 1900 milliárd forintnyi beruházás és csaknem 14 ezer munkahely jött létre akkumulátoripari működőtőke-befektetések eredményeként.
A hazai akkumulátor-értéklánc megerősítése azonban azért is szükséges, mert a jelenlegi folyamatok fennmaradása esetén 2025-re gyengülhet a kedvező nemzetközi pozíciónk – hívta fel a figyelmet a technológiai minisztérium, idézve a Bloomberg lítiumionakkumulátor-ellátási láncokban felállított globális rangsorát, amely szerint Magyarországon az akkumulátor-értéklánc két mutatójában várható romlás: a környezetvédelemben és a keresletben. Ez is arra utal a TIM szerint, hogy az értéklánc egészét kell vizsgálni, a környezetével együtt, ha az akkumulátor-iparág jövőjét javítani akarjuk.
A tárca a stratégiában hat célt tűzött ki ahhoz, hogy Magyarország legyen a kontinens egyik központja az akkumulátor-értékláncban.
- Az akkuk használatára irányuló fenntartható megoldások az energiaellátási, közlekedési és ipari ágazatokban.
- Az akkumulátor-értéklánc minden területét lefedő, magyarországi szereplők részvételével megvalósuló intézkedésekkel erős piaci hálózat létrehozása.
- A kutatás-fejlesztés előtérbe helyezése a magyar akkumulátor-értékláncon belül.
- Az akkumulátor-értékláncban szükséges képzett munkaerő biztosítása.
- Akkumulátor-alapanyagok felhasználása a fenntartható gazdaság és ipar körforgásában.
- A nemzetközi együttműködés erősítése.
