Növekvő szigort hoz a családok költségvetésében a növekvő az emelkedő energia- és rezsiköltség, ám így is előfordulhat, hogy a hónap végére mínuszba csúszik az egyenleg. Ha nem áll rendelkezésre bevethető vésztartalék, praktikus megoldást jelenthet a szinte minden banknál elérhető folyószámlahitel, amelynek segítségével a beállított hitelkeret segítségével lehet úrrá lenni az átmeneti pénzzavaron.
A folyószámlahitelnek számos előnye van az ügyfelek szempontjából: a hitelkeret bármekkora része bármikor bármilyen módon – akár készpénz felvételére is – felhasználható, miközben csak a ténylegesen felhasznált összeg után kell kamatot fizetni. Nagy előnye emellett a konstrukciónak, hogy az igénylése egyszerű, a hitelkeret akár pár perc alatt beállítható.
Kihaltak az olcsó személyi kölcsönök, eddig tartottakEl kell búcsúzni a tíz százalék alatti kamatoktól. |
Ami a feltételeket illeti, azok sem túlságosan bonyolultak: az igénylőtől legtöbbször azt várják el a bankok, hogy felnőtt, állandó magyar lakcímmel rendelkező személy legyen, aki rendelkezik saját telefonszámmal, és persze bankszámlával is. Mivel a fedezete a számlára érkező rendszeres havi jövedelemutalás, a bírálat során ezeknek a legnagyobb a jelentőségük: tehát az adható hitelkeret méretét elsősorban az határozza meg, hogy mekkora jövedelem érkezik a hitelkerettel ellátandó számlára, és mekkora számlamúlttal (illetve új számlánál milyen munkahelyi múlttal) rendelkezik az adós. Ha az igénylő szerepel a negatív KHR-listán, az természetesen itt is kizáró tényező.
Rendszeres havi jövedelemként általában 130-150 ezer forintos alsó limitet határoznak meg a lakossági folyószámlahiteleknél a pénzintézetek, miközben az adható keret a rendszeres havi jövedelem legfeljebb háromszorosa lehet.
Az igényelhető hitelkeret alsó széle általában 50-100 ezer forint között mozog. A felső határnál már jóval nagyobb a szórás: akad bank, ahol félmillió forintig mehet el az ügyfél, de akad példa kétmilliós limitre is a piacon. Extra költségből pedig kevéssel kell számolni a folyószámlahitelnél: a hitelkeret beállításának és módosításának lehet díja, illetve számolni kell az évi egy alkalommal felszámított (legfeljebb néhány ezer forintos) megújítási díjjal/kezelési költséggel is.
A folyószámlahitelnél kiemelten érvényes az a kitétel, hogy akkor jelent jó megoldást, ha okosan használja az ügyfél.
Ez a konstrukció ugyanis egyáltalán nem olcsó – most jellemzően évi 20-30 százalék között mozog az éves kamata –, a keret igénybe vett része pedig azonnal kamatozni kezd, egészen addig, amíg a beérkező jóváírások nem hozzák pluszba az egyenleget.
Ennek megfelelően egy tartósan mínuszban lévő számlaegyenleg havonta akár több ezer forintos kamatkiadást is jelenthet a számla birtokosának.
Így kínosan ügyelni kell arra, hogy a hitelkerethez csak akkor nyúljunk hozzá, ha feltétlenül szükséges, és minél közelebb a következő havi jóváírás beérkezésének időpontjához.
Az elmúlt években a folyószámlahitelek – részben pont a viszonylagosan magas költségük miatt – igencsak visszaszorultak a lakossági finanszírozási piacon. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint a lakossági folyószámlahitelek összesített állománya 242,8 milliárd forintot ért el 2022 augusztusában, ami közel 6 százalékkal volt kevesebb az egy évvel korábbinál. Ebből csaknem 70 milliárd forintot adtak a kamatozó hitelkártya-követelések, amelyek állománya szintén jelentősen csökkent egy év alatt, miután a múlt év nyarának végén még 83,7 milliárd forintot tett ki.
Beszédes adat egyébként, hogy a bő 240 milliárdos állománnyal a folyószámlahitelek augusztusban már csak nagyjából 2,5 százalékát adták a teljes lakossági kölcsönportfóliónak.
A lakossági hiteleknél megfigyelhető drágulás ezt a konstrukciót sem kerülte el: az MNB által a forintban nyújtott konstrukcióknál augusztusra kimutatott, 21,22 százalékos éves átlagos kamat 3,6 százalékponttal volt magasabb az egy évvel korábbinál, és azóta feltehetően tovább emelkedett.
