Jól járnak a kisvállalkozók, kevésbé az önkormányzatok – értékelte kommentárjában Bagdi Lajos, a Niveus Consulting Group adótanácsadási partnere az adótörvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. Varga Mihály pénzügyminiszter hétfőn a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén jelentette be, hogy több részletszabályt is módosít a kormány, amely a kisvállalatok mellett a korábbi katásokat is érinti. A szakember rámutatott:
a kormány iparűzésiadó-kedvezményt ad azoknak a kisvállalkozóknak, akiknek az árbevétele nem haladja meg a 25 millió forintot. Az ilyen vállalkozóknak a javaslat szerint lehetőségük lesz egy kedvezőbb, a hagyományos módon számított adóalapjuknál alacsonyabb adóalap után fizetni az iparűzési adót.
A fizetendő iparűzési mértéke sávos, a vállalkozó árbevételétől függően alakul. A 2 százalékos iparűzési adókulccsal számolva
12 millió forintos éves árbevételig csak 50 ezer, 12–18 millió forintos árbevétel esetén 120 ezer, 12–25 millió forintos árbevétel esetén pedig 170 ezer forint iparűzési adót kell fizetni,
ami akár több százezer forintos adómegtakarítást jelenthet az érintetteknek.
Bagdi Lajos jelezte, akinek egyébként ténylegesen a fenti összegeknél nagyobb adót kellene fizetnie, annak mindenképpen érdemes időben bejelentenie az erre vonatkozó döntését.
Egyértelműbb áfaszabályok az ingatlanokra
Régi hiányosságot pótolna a javaslat azzal, hogy egyértelműen – törvényi szinten – mondanák ki azt a bíróságok által kimunkált gyakorlatot, hogy egy ingatlan nemcsak akkor minősül új építésűnek, amikor szó szerint újonnan építik, hanem akkor is, ha olyan mértékben átépítik, hogy az már az ingatlan funkciójának megváltozását eredményezi. Ebből adódóan az ilyen – például lakásból irodává – átalakított ingatlanok emiatt csak áfásan értékesíthetők.
Szintén fontos és sokakat érintő pontosítás, hogy bármilyen engedély is kell az ingatlanon végzett munkához, az építési munkák fordított áfa hatálya alá esnek
– emelte ki a szakember, hozzáfűzve, hogy a fordított adózás esetén az adó megfizetésére a termék beszerzője, a szolgáltatás igénybevevője kötelezett, amelyet le is vonhat, ha jogosult az áfa levonására.
„Ahogy a javaslat indokolása fogalmaz, minden olyan munkára igaz ez, amely örökségvédelmi engedélyhez, bejelentéshez, rendeltetésmódosítási engedélyhez vagy településképi bejelentési eljáráshoz kötött. Ez alapján akár egy utólagos hőszigetelés, tetőcsere vagy kerítésépítés is fordított áfás lehet akkor, ha cég a megrendelő. Az ilyen megrendelőknek nagyon figyelniük kell, hogy csakis fordított áfás számlát fogadjanak el a kivitelezőktől, ellenkező esetben egy adóellenőrzés során az adóhatóság megtagadhatja az érintett számlákban foglalt áfa levonását” – fejtette ki Bagdi Lajos.
Fontos adómódosításokról dönt az Országgyűlés, ez a katásokat is érintiA magyar kormány újabb javaslatcsomaggal kerülne közelebb a megegyezéshez az Európai Bizottsággal, miközben többek között arról is szavazhat a Ház, hogy elhalasztja a reklámadó aktiválását. |
Nyilvánosak lesznek a nagyobb cégcsoportok eddig adótitoknak minősülő adatai
Ahogyan arról már korábban tudni lehetett, egy EU-s irányelv előírása alapján közzé kell tenni a bizonyos méretet elérő cégekre-cégcsoportokra vonatkozó adózási információikat (az ún. társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést). Bár az irányelv rendelkezései alapján a tagállamoknak 2023. június 22-ig kell megalkotni azokat a belső jogszabályokat, amelyek az irányelvnek megfelelnek, Magyarország a most készülő adótervezetben szabályozza ezt, amely már 2023. január 1-jén hatályba is lép.
A jogszabálytervezet értelmében, ha egy vállalat vagy vállalatcsoport (konszolidált) árbevétele két egymást követő üzleti évben meghaladja a 275 milliárd forintot, akkor köteles elkészíteni a társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést (a két egymást követő üzleti év közül a későbbire és az azt követő évekre vonatkozóan), amelyet közzé kell tenni, és a vállalkozás internetes honlapján is szerepeltetni kell.
Fontos a jogszabálytervezetben, hogy nem kell társaságiadó-információkat tartalmazó jelentést készíteniük azoknak a vállalatcsoportoknak, amelyek kizárólag Magyarország területén működnek.
Az adatszolgáltatásban többek között az alapvető céginformációkat, a cégcsoport tevékenységeinek rövid bemutatását, a munkavállalók átlagos statisztikai állományi létszámát, a cégek bevételeit, a tárgyévben fizetendő és megfizetett társasági adó összegét és a felhalmozott adózott eredményt kell bemutatni.
Szigorítás a kapcsolt vállalkozások közötti ingatlanügyleteknél
Ha már ingatlan, az illetékeknél is szigorítást vezetnének be. A kapcsolt vállalkozások ezután csak akkor adhatják át egymás között illetékmentesen az ingatlant, ha az ingatlan megszerzője nemcsak formailag (főtevékenységként), hanem ténylegesen (az árbevétele alapján) is ingatlanhasznosítással foglalkozik.
Mivel a javaslat elfogadása esetén 2023. január 1-jétől lépne hatályba a szigorítás, akik cégcsoporton belül szeretnék az ingatlanportfóliót menedzselni, azoknak érdemes lehet még idén lépniük, ha egyébként nem felelnek meg az árbevételi feltételeknek – mutatott rá Bagdi Lajos.
