Nagy gomolygó ködöt néz mindenki – ezzel kezdte a beszédét Varga Mihály pénzügyminiszter a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara A gazdasági válságkezelés eszközei, támogatás- és adópolitika, a gazdasági kamarák szerepe címmel szervezett konferenciáján. A tárcavezető szerint olyan időszakot élünk, amikor a döntések meghozatala egyáltalán nem könnyű. Emlékeztetett a járvány időszakára, amikor komoly nehézségekkel szembesültek a gazdaságok. Azonban a miniszter szerint a háború ezen is túltett.
Energiaár-robbanás, járványok, aszály – sorolta a legfőbb kihívásokat, az utóbbi ráadásul 40 százalékkal vetette vissza a mezőgazdaság teljesítményét. Az infláció a pénzügyminiszter szerint megélhetési válságot eredményez.
A magyar gazdaság is elszenvedi ezeket a folyamatokat
– fogalmazott, hozzátéve, hogy a külső folyamatok egyáltalán nem kedvezők. A várakozások borúlátók, én nem olvastam olyan előrejelzést, ami optimista lett volna – mondta. Az inflációs helyzet is befolyásolja az előrejelzéseket, a pandémia okozta ellátási láncok megszakadása magával hozta az áremelkedéseket, majd rámutatott, hogy jelentős jövedelem halmozódott fel a lakosságnál, miközben a kínálat nem teremtődött meg. Ez óhatatlanul felrobbantotta az árakat a miniszter szerint, majd erre jött rá az, amit a háború okozott.
Ebben a helyzetben a kormány dolga, hogy felzárkózási pályán tartsa a gazdaságot, a másik ilyen cél a foglalkoztatásban van, ezt azonban meg kell tartani. A harmadik terület, hogy legyenek beruházások. Ez a három cél, amelyik a jövőre nézve reményt adhat – mondta. Szerinte arra a helyzetre is fel kell készülnie a gazdaságnak, hogy a mostani állapoton is túl leszünk. Emellett stabilitásra és egyensúlyra van szükség.
Stabilitás nélkül nincs hosszú távú növekedés
– fogalmazott, emlékeztetve, hogy a kormány tavaly év végén megkezdte a stabilizációs lépéseket.
Elismerte, hogy a jelenlegi helyzet nem tűnik rózsásnak, de van egy kis remény. A gáz ellenértéke ugyanis elkezdett csökkenni, a spot ára jóval 100 euró alatt van. Szerinte jelenleg alkalmazkodási pályán van a gazdaság, és igaz az államra, valamint a vállalkozásokra is.
Varga Mihály úgy vélte, fel kell tenni a kérdést, hogy hogyan lesznek működőképes vállalatok, amikor 10 százalék fölött vannak a kamatok. Az idei inflációról elmondta, hogy 14 százalék lehet éves átlagban.
A növekedésre rátérve úgy látja, jó jel a beruházások magas szintje mellett, hogy a foglalkoztatásban egyelőre nincs változás, annak ellenére, hogy a cégek terveznek elbocsátásokat. Mindenképpen biztató, hogy a munkanélküliségi ráta négy százalék alatt van. Hangsúlyozta, hogy a kormány törekszik a vállalkozások megsegítésére. Ennek egyik eleme az energiahatékonyságot javító beruházási program. A cél, hogy a munkahelyeket is megőrizzék.
Gyármentő programot is indít a kormány, amit novembertől a HIPA kezei, éd ez elsősorban az energiahatékonyságot javítaná.
A kabinet döntött arról, hogy a Széchenyi-kártya programok futnak tovább, hitelprogramokkal segítenék a vállalkozások működését.
Szeretnék mindenkit megnyugtatni, hogy nagy horderejű adóváltozások nem lesznek
– mondta, hozzátéve, hogy az átalányadózást szeretnék a jövőben megkönnyíteni, erre vonatkozó javaslatokat dolgoz ki a szaktárca.
Varga Mihály bejelentette, hogy hozzányúl a helyi iparűzési adóhoz, akinek 12 millió forint alatt van az éves árbevétele, annak 50 ezer forintot kell fizetnie.
Kérdésre válaszolva elmondta, megérti a vállalkozások problémáit, de szerinte mindenkinek alkalmazkodnia kell, bár megjegyezte, hogy arra az árrobbanásra, amit el kell szenvednie a cégeknek, nem lehet felkészülni. Ezért is indít a kormány különböző támogatási programokat. Hangsúlyozta, hogy az önkormányzatoknak is alkalmazkodniuk kell, vagy továbbhárítják az árakat, vagy bezárják az intézményeket. A miniszter reméli, hogy a helyhatóságok nem adóemelésekkel reagálnak.
A költségvetésnek is alkalmazkodnia kell Varga Mihály szerint, mivel a finanszírozási költségek jelentősen megemelkedtek. A magyar állam ugyancsak elszenvedi a kamatemelések hatását.
Jelezte, hogy az otthonfelújítási program kifut év végén, de valamiféle ösztönzőkre továbbra is szükség van.
A magyar gazdaság teljesítménye még mindig erős, a harmadik negyedév sem lesz olyan rossz – fogalmazott.
Varga Mihály szerint helyes lépés volt az MNB döntése, mert a forint erősödött. Hangsúlyozta, a stabilitás fontos, az árfolyamkilengések ugyanis egyensúlytalanságra utalnak.
A miniszter szerint a vállalatok nem maradnak forrás nélkül, ezért is folytatódnak a Széchenyi-kártya programok, hogy hitelhez jussanak a cégek.
Nincs B terv
– mondta az uniós forrásokról, hozzátéve, hogy Magyarországnak ez a pénz jár. Decemberben a tanács elfogadhatja a magyar vállalásokat.
Az áfahatár eltörléséről azt mondta, figyelembe kell venni, hogy a költségvetésnek rengeteg a kiadása. Ráadásul tartani szeretnék a 4,9 százalékos hiánycélt, valamint az adósságállományt sem szeretnék megemelni. Viszont nem zárja ki, hogy ez a következő évi adóváltozások része lesz, de ez a helyzettől függ.
Azzal számolnak, hogy egy százalék körüli növekedés lehet, míg Németországban visszaesik a gazdaság kibocsátása.
