A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) azt kéri a kormánytól, hogy fontolja meg a lakossági hitelezéshez hasonlóan a kamatplafon azonnali bevezetését – 5-10 százalékos sávban –, valamint a meglévő vállalkozói hiteleknél biztosítsa a moratórium lehetőségét.

Economy graph: rising arrow and executive man. Economy graph: rising arrow and executive man. alapkamat, kamat, infláció, hozam, jövedelem, pénz, bevétel, money, rise,
Fotó: Javier Ghersi / Getty Images

Az MKIK csütörtöki közleménye szerint a javaslatot a jegybank pénteki döntése indokolja, hiszen a hitelezők gyakorlatilag azonnal beépítették az árazásukba az új egynapos betéti tender kamatát, amely 18 százalékra emelkedett.

Ezzel együtt a kamatfolyosó felső széle, amely azt mutatja, hogy meddig mehet az Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kamatemelésekkel, az eddigi 15,5-ről 25 százalékra emelkedett – hívták fel a figyelmet.

Mindkettőt a vállalkozó villámgyorsan megérzi majd, az is, aki hitelhez szeretne jutni és az is, aki hitelt fizet

– idézték a közleményben Parragh Lászlót, az MKIK elnökét.

A kamara hozzátette, hogy ezzel a döntéssel szinte mindegy lett, mekkora az alapkamat, mivel ez jóval magasabb és a bankok ez alapján kalkulálnak a saját hitelezésüknél,

vagyis ez számít az irányadó kamatnak.

A három hónapos BUBOR jelenleg 16,5 százalék, ehhez jön még egy banki haszonrés, ami körülbelül 4 százalék, vagyis azok a cégek, amelyek most változó kamatozású hitelt törlesztenek, a kamatforduló napja után az eddiginél jóval magasabb – akár 20 százalékot is meghaladó – törlesztőrészleteket kell, hogy kigazdálkodjanak, azok pedig, amelyek most gondolkoznak hitelfelvételen, csak az eddiginél sokkal kedvezőtlenebb feltételekkel találnak hitelt – tette hozzá az elnök.

Parragh László a közleményben kifejtette azt is, hogy a kamatplafonnak és a moratóriumnak köszönhetően a lakossági hitelt törlesztőknek ez most nem jelent hirtelen negatív változást, de a koronavírus-járvány okozta válságból éppen csak kilábalt, és az energiaválsággal jelenleg is küzdő vállalkozásoknak hatalmas csapás, amelynek terheit a nano-, mikro- kis- és középvállalkozások körülbelül 100 ezres tömege biztosan nem tud majd kigazdálkodni.

Ennek visszafordíthatatlan hatása lesz a működésükre – fel is függeszthetik vagy megszüntetheti azt – és akár a munkavállalóiktól is megválhatnak

– fogalmazott az elnök.

Az MKIK egyetért azzal a közgazdasági nézettel, hogy egy válságot azzal lehet igazán durván elmélyíteni és időben is elhúzni, ha hagyjuk, hogy a hitelezés összedőljön – olvasható a közleményben.

Szigorítanak a bankok, de nem kell összeomlástól tartani

Az első fél évben is kiugró volt az érdeklődés a hazai kkv-szektor részéről az állami hátterű, kedvező feltételekkel igénybe vehető intézményi kezességvállalásra, a Széchenyi Kártya Program át tudta venni a Magyar Nemzeti Bank kifutó Növekedési Hitelprogramjának helyét.