Koji László szerint az idei még egy jó évjárat lesz
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz idei év első felében a fogyasztói árindex 9,6 százalékkal nőtt, az építőipari infláció viszont elérte a 22,4 százalékot, így az idei 6 ezer milliárd forint termelési értékben jelen van az áremelkedés hatása is. Ugyanakkor 2021-es áron számítva a magyar állam körülbelül 2100 milliárd forint értékű állami építőipari beruházást későbbre halasztott el, ami 2022–2023-ban lett volna esedékes. Koji László az ÉVOSZ elnöke lapunknak rámutatott: most az ágazat az egy-két évvel ezelőtt kötött szerződéseit teljesíti.
Jelentősen visszaestek az állami megrendelések
Az állami megrendeléseket tekintve mindez 2023-ban és 2024-ben is mintegy 15 százalékos csökkenést jelent 2021-es áron számolva.
Ez a visszaesés nagyon jelentős, meg kell nézni, hogy ezt a csökkenést kompenzálja-e valami a piacon.
Enyhíthetné, kompenzálhatná a visszaesést az új lakások építése, illetve a felújítások megvalósítása, ami rendszerint az építőipari munkák 20 százalékát képviseli. Most azt tapasztaljuk, hogy a lakosság a fizetőképessége határára ért, és azok a megtakarítások, amelyeket ilyen célra gyűjtött, az elképzelt műszaki feladat megoldásához nem elegendők, az időközben bekövetkezett alapanyag áremelkedés miatt – jelezte a szövetség elnöke.
Másrészt most hitellel sem hajlandó a lakosság kiegészíteni a megtakarítását, mert a két számjegyű hitelkamatok mellett nem vesz fel hitelt. A jövőre vonatkozóan lényeges kérdés, hogy a lakásfelújítás és a lakásépítés finanszírozási hátterét hogyan lehet megoldani.
Kamatsapka kell a lakáscélú hiteleknél
„ Az ÉVOSZ szerint lehet, hogy elmúlt a vissza nem térítendő támogatások időszaka, emiatt mi kamattámogatásban gondolkodunk. Azt szeretnénk elérni, hogy legyen egy kamatsapka, hogy 5 százaléktól ne legyen magasabb a lakásfelújítási, lakásépítési célú hitelek kamata, a kormány inkább kamattámogatást adjon, mert az lényegesen nagyobb kört tud elérni, mint a vissza nem térítendő támogatás. Egyúttal ez jobban elosztaná a központi költségvetés ez irányú terhét is az egyes évek között” – mutatott rá az ÉVOSZ elnöke.
Nagy kérdés, hogy a harmadik nagy szegmens, azaz a magánmegrendelések, a magánberuházások hogyan alakulnak majd a jövőben.
Az ÉVOSZ-nál az látszik, hogy azok a befektetők, vagyis az a magánmegrendelői kör, amely forint alapon próbál építéssel együtt beruházni, az most kivár.
Az a beruházás megy, amelyet a beruházó euró alapon finanszíroz – mutatott rá Koji László, hozzátéve, ezeket a beruházásokat a jövő évben nagy erőkkel folytatják majd. Az ilyen beruházások elsősorban ipari létesítmények, logisztikai csarnokok, ebből a szemszögből is nagy kérdés, hogy például a Paks II. beruházás elindul-e jövőre. Ezek a befektetések építéssel együtt járó beruházások.
Csökkenhet a foglalkoztatottak száma
Az ÉVOSZ elnöke jelezte: az is látszik, hogy magánmegrendelői oldalon is sok a bizonytalanság. Ha összehasonlítható árakon 2023–24-ben 15-20 százalékkal csökkennek a megrendelések, azt az ágazat nagyon nehezen tudja kezelni. Koji László kiemelte: „jelenleg még mintegy 375 ezer embert foglalkoztat az építőipar, ebből a járványos időszakok alatt, a Covid idején más ágazatokból hozzávetőleg 35 ezer dolgozót vettünk át, ők gyakorlatilag be sem tanított segédmunkások. Ha valóban 20 százalékkal csökken a rendelésállomány jövőre, egy-egy tervező, vagy kivitelező vállalat nem tudja megtartani a foglalkoztattak létszámát, hisz ez jelenti a legnagyobb kiadást, az összes költség 50 százalékát a személyi jellegű ráfordítások teszik ki”. Valószínű az is, hogy lesznek munkahelymegtartó pályázatok, de ha nem lesz elegendő megrendelés, munka, az építőipari cégek a segédmunkásokat nem tudják változatlan számban megtartani. Nyilván a mérnököket, a szakmunkásokat az utolsó percig változatlan szinten igyekeznek alkalmazni. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy a mikro- és kisvállalkozásoknak van a legkevesebb tartaléka, legjobban ebben a vállalkozói csoportban lesz éles a létszámgazdálkodás.
A közepes és nagy cégek jelentősebb tartalékokkal rendelkeznek, így jobban meg tudják őrizni a dolgozói létszámot, de teljesen biztos vagyok benne, hogy az alkalmazottak számát a rendelésállományhoz igazítják majd
– mutatott rá az elnök, hiszen a foglalkoztatotti béreken, a fizetések volumenén tudnak csak spórolni. A vállalkozások számára vannak olyan költségek, amelyeken egyszerűen nem tudnak megtakarítani, ilyenek az energiaráfordítások, a forint gyengülése és a beszerzési nehézségek miatt az importtermékek árán sem tudnak spórolni. Emiatt az építőipari cégek jövedelmezősége már idén is csökken, de jövőre, és 2024-ben ez egyértelműen bekövetkezik. „Azt szokták mondani, hogy az ilyen válságos időszakokban a rosszak tönkremennek, a jók megmaradnak, a nagyon jók erőt gyűjtenek a további fejlődéshez, növekedéshez, hogy később ott legyenek a piacon ” – emelte ki Koji László.
A kóklerek is a piacon a maradnak
Az, hogy két-két és fél évnyi megrendelés-állomány elmaradásával nézünk szembe, ez a későbbi években megjelenik majd a piacon, de ebben a szakmában az a baj, hogy a kóklerek is velünk maradnak – jelezte az ÉVOSZ elnöke. A kóklerekkel nemcsak a kispénzű emberek állnak szóba, hanem a jómódúak is, mert ők is nagyon akarnak spórolni. Ez a magatartás főleg Budapestre és a főváros agglomerációs övezetére, illetve a nagyvárosokra jellemző, a kis falvakban egyértelműen tudják, melyik a megbízható cég, ki a megbízható, pontos vállalkozó, és ki a kókler. „Ebben az országban mindig van hétezer olyan polgártársunk, aki 100 százalékosan ki tudja csengetni egy új építésű lakásnak az árát, és többnyire nem magának, hanem befektetésnek veszi meg a lakást” – mondta Koji László. Hozzáfűzte: ez a fizetőképes kereslet sem a halmozottan hátrányos térségekben van.
A szövetség arra számít, hogy Budapesten és a nagyvárosokban a lakásépítés alapjáraton működik majd.
Az lenne a kívánatos, hogy akárcsak Nyugat-Európában, itthon is a kormány kiemelné a lakásügyet, mint egy társadalompolitikailag kiemelt ügyet, és a piaci folyamatoktól egy kicsit eltérítené. Ezt nálunk is meg kellene tenni – hangsúlyozta Koji László. Napjaikban a magyar lakásállomány 20 százaléka felel meg az energetikai elvárásoknak, előírásoknak, az unióban ebben a tekintetben sereghajtók között vagyunk, de amiatt is, hogy visszaeshetünk a 2013–2014-es lakásépítési mélypontra is.
Lecsökkenhet az évente épített új lakások száma 8-10 ezerre is, a kívánatos, évi mintegy 250 ezer lakásfelújítás 100 ezerre zsugorodhat, ami tovább halmozza az energetikai problémákkal küszködő lakásvagyon nagyságát.
A finanszírozási problémák nemcsak a lakosságnál jelennek meg, hanem az építőipari vállalatnál is, mert egy komolyabb építőipari cégnek illik a pénzügyi tervet, egy-egy műszaki projekt tervét előfinanszírozni. Ez azonban nagyon nehéz, ha a vállalat csak 14-15 százalékos kamatozású hitelhez tud hozzájutni.
Az építőiparban már most a fogyasztói árindex több mint kétszeresét elérő infláció van, a forint árfolyamának gyengesége, az energiaárak emelkedése, a beszállítói láncok gondjai és a munkabér jelentős emelkedése miatt a cégek finanszírozási nehézségekbe ütköznek. Így nem lehetetlen, hogy hogy a múlt évi, mintegy 22 ezer új lakás után idén várhatóan még 17-18 ezer új lakás épül. A finanszírozási gondok orvoslása nélkül azonban jövőre az új, felépített lakások száma 8-10 ezerre csökkenhet.
