Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke 15 órától tart online háttérbeszélgetést a monetáris politika aktuális kérdéseiről, azt követően, hogy a tanács mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamatot.
Virág Barnabás hangsúlyozta, hogy az alapkamat szintje a monetáris tanács megítélése szerint megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére. Azt látják, hogy mind a külső, mind a belső tényezők az közelgő fordulatára utalnak.
Ugyanakkor az MNB tovább szűkítette a forintlikviditást.
Jelezte, hogy a folyó fizetési mérleg mélypontja megvolt szeptemberben, az egyenleg a vártnál is gyorsabban javulhat az energiaárak csökkenése miatt.
Folytatja a jegybank az egynapos devizalikviditást nyújtó swaptendereket és az egynapos betéti tendereket. A monetáris kondíciók fenntartása indokolt. A forintlikviditás tovább szűkül, aminek emelkedő hozamokat kell eredményeznie. A swappiacokon viszont szükség van a hozamok emelkedésére – tette hozzá Virág Barnabás.
Az inflációról elmondta, hogy számos alapmutatót vizsgált meg a monetáris tanács, ezek alapján a rövid bázisú mutatók stabilizálódtak. A tipikus árazás magas szinten van, de stabilizálódott, ezért „körvonalazódik az inflációs fordulat”.
A szeptemberi infláció több mint feléért a rezsicsökkentés és az élelmiszerárak felelnek. Az élelmiszerárak nagyon változékonyan alakulnak, de növekedtek, és októberben is ez fogja emelni az inflációt. A holland tőzsdén 100 euró alatt alakul a gáz ára, ami határozott korrekciót mutat, ez pedig a következő hónapokban is hatással lesz az inflációra.
Hangsúlyozta, hogy a belső kereslet lassulása zajlik, mind az online pénztárgépek, mind az elektromos hálózat terhelése is ezt mutatja, ez utóbbi több mint 10 százalékkal csökkent az elmúlt hetekben. Nagyon erős alkalmazkodás megy végbe ezen a téren az alelnök szerint.
Jelezte, hogy a globális ellátási láncokban elindult a normalizálódás, tehát a külső hatásoknak köszönhetően 2023 első felében markáns fordulat jön az inflációban.
Szeptemberben volt a mélypont a folyó fizetési mérlegben, a vártnál gyorsabban alakulhat a mérleg javulása az energiaárak csökkenése következtében. A következő hónapokban markáns javulásra lehet számítani az egyenlegben. Szeptemberben még 200 eurós ár mellett készítették a prognózist, azóta viszont feleződtek az európai gázárak. Ezzel összhangban a gazdaság havi energiaszámlája megközelítheti az 1 milliárd eurót.
Virág Barnabás szerint a 13 százalékos alapkamatszint képes kezelni a fundamentális folyamatokat, a magyar gazdaságban középtávon megtöri az inflációs hatásokat.
Az MNB folytatja az egynapos devizalikviditást nyújtó swapeszköz és egynapos gyorstenderek meghirdetését a piaci stabilitás érdekében
– ismételte meg Virág Barnabás. A swappiacokon ugyanakkor további hozamemelkedésre van szükség szerinte, ugyanis vannak olyan piactechnikai okok, amelyek miatt az alkalmazkodás nem volt teljes értékű. Három pillér: a tartósan magas kamatok, a transzmisszió további erősítése és a célzott átmeneti eszközök képezik az MNB monetáris politikájának fundamentumait. Szerinte a rövid forintkamatok jelentős emelkedése erős támaszt ad a hazai pénzpiacnak.
Arra az újságírói kérdésre, hogy mikor csökkenhet az alapkamat, azt mondta, hogy tartósan szigorú monetáris kondíciókra van szükség, s amíg nem történik meg a fordulat az inflációban, nincs értelme erről beszélni.
Az ár-bér spirálról azt mondta, hogy a nominális bérnövekedés változatlanul gyors a régióban és Magyarországon is. Mindenki most megy abba a közegbe, hogy a reálbérek elolvadnak, a következő hónapokban ez folytatódik. Emiatt a belső kereslet is elkezd hűlni, ami oda vezet, hogy az árakat se lehet jobban emelni. Ugyanakkor korainak tartja, hogy ár-bér spirálról beszéljünk, ezért van szükség szigorú monetáris kondíciókra.
Virág Barnabás azt látja, hogy Kelet-Közép-Európában hasonló inflációs folyamatok figyelhetők meg, a magyar áremelkedés nem szakadt el a régiótól, amelyre eleve magasabb ütem jellemző. Ennek oka a feszes munkaerőpiaci közeg, illetve az energiakitettség. Szerinte ez a két hatás adódik össze az inflációs számokban. „A régióban mindenki küzd a magas infláció ellen” – jegyezte meg, s annak, hogy ebben a küzdelemben az MNB éllovas, szerinte másfél éves viszonylatban meg kell hogy legyen az eredménye.
Jövőre lesz gazdasági lassulás, de utána gyors kilábalás jöhet 2024-ben
– mondta, hozzátéve, hogy a tartós stagfláció kockázata nem veszélyezteti a magyar gazdaságot.
