Ahogyan előzetesen is sejthető volt, nem folytatta a monetáris szigorítást a Magyar Nemzeti Bank (MNB):
a monetáris tanács mai kamatdöntő ülésén a várakozásoknak megfelelően 13 százalékon hagyta az alapkamat mértékét, amelyet a kamatemelési ciklus 2021. júniusi kezdte óta először nem emelte meg. A forint a hírre gyengülni kezdett, 2 óra után 413,8-as jegyzésnél járt az euróval szemben.
A VG-nek nyilatkozó elemzők előzetesen arra számítottak, hogy az alapkamat az egynapos szintjét nem fogja felvenni, mivel egyrészt a jegybanki hitelesség is ezt diktálja, másrészt a kamatkiadások mérséklése miatt sem.
A döntés hátteréről 15 órakor tart sajtótájékoztatót Virág Barnabás, az MNB alelnöke, az eseményt élőben közvetítjük.
Lezárult a kamatemelési ciklus, aztán mégis kinyílt
Matolcsy György, a jegybank elnöke a tanács a legutóbbi ülése után, szeptember 27-én jelentette be, hogy 16 hónap után lezárja az MNB a kamatemelési ciklust. Bár akkor azt is mondta, hogy „nincs értelme továbbmenni a két számjegyű kamatnál”, a forint mélyrepülése mégis újabb szigorító lépésekre sarkalta a nemzeti bankot, amely október 14. óta már átmeneti eszközöket is bevetett a devizapiaci folyamatok normalizálódása érdekében.
Egyelőre úgy tűnik, hogy 17 és 18 százalékos kamatokkal sikerült kivédeni a forint elleni spekulációs támadásokat, a hazai fizetőeszköz árfolyama a bejelentés napján 15 egységet erősödött az euróval szemben, az elmúlt tíz napban pedig egy viszonylag szűk sávban, 406 és 416 között ingadozott a jegyzés.
Ami persze még mindig messze van a kívánatostól, de legalább nem a 430-as rekordjegyzést ostromolja az árfolyam. A nagyobb erősödéshez pedig mindenképpen szükség lenne az EU-s megállapodásra, ez esetben ismét célba vehetné a 390–400 közötti tartományt.
Hamarosan tetőzhet az 2023 végén ismét egy számjegyű lehet
Láthatólag egyre kevésbé a fogyasztói árak emelkedése áll a monetáris szigorítás kereszttüzében, legalábbis a jegybank szakemberei szerint mind a külső, mind a belső folyamatok abba az irányba mutatnak, hogy egyre közelebb kerülünk az inflációs tetőponthoz, és ez még akkor is így van, ha szeptemberben a rezsicsökkentés átalakítása miatt 20 százalék fölé ment a drágulás mértéke, ami a következő hónapokban ha minimálisan is, de tovább fog emelkedni.
Elemzői várakozások szerint év végén 22,4 százalékon állhat meg a pénzromlás üteme, majd a jövő év első felétől fokozatosan, a nyáron már erőteljesen mérséklődhet. Sőt, a VG-nek Suppan Gergely, a Magyar Bankholding elemzője azt mondta, nem zárja ki, hogy már 2023 végén, tehát a vártnál hamarabb visszatérjen az infláció a jegybank 4 százalékos célsávjába. Tehát könnyen teljesülhet Orbán Viktor miniszterelnök azon terve, hogy jövő decemberre ismét egy számjegyű legyen az infláció Magyarországon. Főleg azok után, hogy a globális inflációs fordulatnak nagyon egyértelmű jelei vannak, ami előbb-utóbb a hazai árakra is hatással lesz.
De mi lesz a növekedéssel ilyen kamatok mellett?
Az energiaár-robbanáson kívül a magas kamatok fojthatják le a növekedést, 17-18 százalékos kamat mellett félő, hogy teljesen kiszárad a vállalati hitelpiac. A kormány is ezt érzékelhette akkor, amikor arról döntött, hogy kiterjeszti a kamatstopot a kkv-kra, amelyeknek november 15. és július 1. között a 7,77 százalékos kamatot kell fizetniük. Ugyancsak jó hír a hazai cégeknek, hogy a Széchenyi Kártya Programot is meghosszabbítják, 3,5-ről 5 százalékon fixálódik a kamat január 1-jétől a futamidő végéig. Az elemzői várakozások szerint a jegybanki kamatok sem sokáig maradnak a mostani szinten, Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője például arra számít, már az év végén elindulhat a kamatcsökkentési ciklus, és jövő év végére 7,5 százalékig süllyedhet az alapkamat. A növekedés ezzel együtt is befékeződik, a 2023-as előrejelzések 0,4 és 1 százalék között szóródnak.
