Magyarországon a koronavírus-járványt követően egy magyar filmes dömpinget tapasztalhattunk a mozikban. A pandémia miatt a nemzetközi filmgyártás megtorpant, az így lazuló versenyben pedig sok magyar filmes tudott előtérbe kerülni az alkotásával a filmszínházakban. A hazai filmgyártás magas fordulatszámon pörög, a Nemzeti Filmintézet támogatásával nagyon sok produkció tud megvalósulni.
A Nemzeti Filmintézet (NFI) inkubátorprogramja a kezdő filmeseket támogatja abban, hogy az első produkciójukat vászonra tudják vinni. Ehhez egy nagy játékfilm százmillió forint körüli támogatásban részesül, egy dokumentum film esetében pedig a hozzájárulás mértéke 35 millió forint környékén mozog. Sümeghy Claudia, a Magasságok és mélységek című film producere elmondta, hogy
ezt az összeget a 30 százalékos adó-visszatérítéssel és egy-két szponzor bevonásával akár 150-160 millió forintig is fel lehet tornázni.
A magyar mozikat is elérte az megugrottak a Cinema City jegyárai17 százalékkal nőtt a mozizás ára Budapesten: már 2500 forintba kerül egyetlen normál árú jegy. A VG-nek elárulták: rezsiköltségeik átlagosan a hétszeresére nőttek, de egyelőre nem terveznek mozikat bezárni. |
Azt tudni kell, hogy a magyar fülnek ezek az összegek nagynak számíthatnak, de a filmiparban ez aprópénz. Egy alacsony költségvetésű produkciónál rendkívül nagy tervezést igényel, hogy egy 150 milliós keretből a végén moziban bemutatható film születhessen. A két legnagyobb kiadás a stáb bére és a helyszínek bérleti díja. A színészek esetében nincs Magyarországon olyan szakszervezet, mint például az Egyesült Államokban a Screen Actors Guild, a SAG. Ez a szervezet a tagjai számára biztosítja, hogy nagyjából azonos bérezésben részesüljenek a színészek a munkájukért. Az adott produkció költségvetéséhez arányosítva a SAG kiharcolja a tagjai számára a megfelelő bérezést. Ez kizárja annak a lehetőségét, hogy valaki kvázi lerontsa a színészszakma nimbuszát azzal, hogy bagóért kezd el játszani. Magyarországon ilyen nincs, minden esetben a színészek ügynökével vagy magával a sztárral kell megegyezni a gázsiról.
Ez kiegészül a többi stábtag bérével, a filmes szakemberek napidíja pedig 50–100 ezer forint között mozog.
Fotó: P. A. R. / VG
A másik fontos tétel a helyszín, ami hatalmas versenyt okoz a magyar filmesek számára. Sümeghy Claudia elmondta, hogy két út van: az eredeti helyszínek vagy a műhelyek. Az előbbi az egyszerűbb megoldás, például egy olyan épületet vagy erdőt kibérelni, ahol leforgathatják a filmet. Ez nyilván sok nehézséget is rejt, hiszen egy alapvetően napsütéses jelenetet nem lehet leforgatni, ha közben esik az eső. Kreatívnak és alkalmazkodóképesnek kell lenni. Egy stúdióban vagy műhelyben szinte minden kivitelezhető, de a bérleti díj kifejezetten magas,
ráadásul nemcsak a többi magyar stábbal, hanem a külföldi, sok esetben hollywoodi versenytársakkal is meg kell küzdeni a forgatási napokért.
Az etyeki stúdióba például szinte lehetetlen bejutni.
Heti többnapos bezárással küzdenek az elszabadult árak ellen a mozikA mozik számára is kihívás az energiaárak tetemes emelkedése, ezért a Budapest Film lerövidíti a heti nyitvatartását. |
Korábban a helyszín esetében maga a bérleti díj volt a fő költségvetési tényező, azonban az ezt megváltoztatta. A legtöbb forgatáson aggregátorokkal termelik az áramot a berendezésekhez, amelyek gázolajjal működnek. Az energiaköltségek nagyon gyorsan olyan mértékben megugrottak, hogy egy kis költségvetésű magyar film forgatását teljesen lehetetlenné teszik.
Kompromisszumra van szükség, de jelen helyzetben egyre nehezebb miből vágni az áram és a fűtés kedvéért.
A forgatási napokból el lehet venni, és az sincs kizárva, hogy a stáb mond le a fizetés egy részéről, de van az a pont, amikor ez már nem elég.
A hazai filmgyártás nehézségeiről, a szakma kulisszatitkairól és az energiaválság hatásairól Sümeghy Claudia producerrel beszélgettünk a VG Podcastban.
Keresse a VG Podcastot a kedvenc alkalmazásán!Spotify: VG Podcast Anchor: VG Podcast Google Podcasts: VG Podcast Radio Public: VG Podcast Breaker: VG Podcast |
