A magyar élelmiszeripar számára az utóbbi két év rendkívüli kihívásokat hozott magával. Alig ocsúdtak fel a gyártók a pandémia okozta nehézségekből, máris drasztikus emelkedésnek indultak a termelési költségek, majd kitört az orosz–ukrán háború, ami által bizonyos alapanyagoknál a beszerezhetőség is akadályokba ütközött.
– Először a Covid-19 miatt aggódtunk a munkavállalók egészségéért és a termelés folyamatosságáért, majd a megszakadt ellátási láncok hatásait próbáltuk minimalizálni, a legutóbbi időszakban pedig a folyamatos és drasztikus költségemelkedések jelentik a kihívást, amelyet tovább nehezít az Ukrajnában zajló háború – hívta fel lapunk figyelmét Vörös Attila, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének ügyvezető igazgatója. A szakember szerint a rendkívüli körülmények miatt nem túlzás azt állítani, hogy sok más ágazat szereplőihez hasonlóan, kifejezetten nehéz helyzetben vannak az élelmiszergyártók.
A hazai élelmiszeripart hagyományosan alacsony jövedelmezőség jellemzi, azzal pedig, hogy a feldolgozók minden költsége jelentősen emelkedett, nemcsak a nyereség veszik el, de még a viszonylag jó állapotban lévő vállalatok működése is veszélybe kerülhet.
Az alapanyagok áremelkedését jól szemlélteti a búza, vagy a kukorica világpiaci árának alakulása is, mindkét alaptermény átlagára megduplázódott a 2020-as szinthez képest. A termények drágulása pedig törvényszerűen megjelenik az élelmiszerek árában is. A másik legfontosabb költségtényező az energia, ami szintén drasztikus dráguláson ment keresztül. A termelő gépsorok beszerzése, üzemeltetése, karbantartása szintén drágult, csakúgy mint a kulcsfontosságú csomagolóanyagok, ami nélkül a kész élelmiszer nem juthatna el a boltok polcaira. A helyzetet tovább nehezíti a magas euró árfolyam.
A gyártók ugyanakkor igyekeznek előre menekülni, ami elsősorban a hatékonyság fejlesztésében nyilvánulhat meg. Minden eddiginél nagyobb szerepe lesz annak a versenyképességben, hogy mennyire hatékonyan használja a vállalkozás a rendelkezésére álló erőforrásokat: vagyis mennyire jó az energiahatékonysága, milyen fejlett és modern a termelése – mutatott rá Vörös Attila.
Rettegünk az élelmiszerdrágulástól, de igyekszünk egészségesebben étkezniA koronavírus-járvány óta vált kardinális kérdéssé Magyarországon az egészséges étkezés. |
E tényezők miatt elkerülhetetlen volt az élelmiszerek árának emelése. A szakember szerint az év első felében a vásárlók pénztárcája többé-kevésbé lépést tudott tartani a drágulással, az év második felétől viszont már érzékelhető, hogy a lakossági fizetőképesség elérte a felső határait, a fogyasztás visszaesése ezért szinte borítékolható. Mindez a Központi Statisztikai Hivatal augusztusi adataiból is látszik.
A vásárlók egyrészt kevesebbet fognak vásárolni mindenből, így élelmiszerből is. Másrészt az is reális forgatókönyv, hogy átrendezik a kosaraikat és az olcsóbb termékeket kezdik el keresni
– emelte ki az ügyvezető igazgató.
A keresletre a népegészségügyi termékadó idei kibővítése is hatással lehet, hiszen ez a tétel tovább emeli az érintett termékek árát. Ez azért is fájó, hiszen az érintett termékek nem tekinthetők luxuscikknek, így pont azokat a fogyasztókat fogja jobban érinteni az adónem kiterjesztése, akik eleve ár-érzékenyebbek és az olcsóbb termékeket keresik – jegyezte meg Vörös Attila. Az ügyvezető igazgató úgy véli, az előttünk álló gazdaságilag is nehéz időszakban várhatóan még fontosabb lesz az, hogy az élelmiszerek hozzáférhető áron álljanak rendelkezésre.
Elképzelhető, hogy a márkás termékek forgalmának csökkenése mellet a mostaninál is nagyobb szerepet kapnak a vásárlói kosarakban a kereskedelmi márkák. Azt azonban, hogy a drágulás miatt előtérbe kerülhetnek-e a gyengébb minőségű áruk, a fogyasztói kereslet fogja meghatározni.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Getty Images)
