Tavaly 75 millió forint, idén már 250 millió forint jogdíjat fizetett ki az Artisjus az audio online felhasználások után, ami jól példázza az online platformok térhódítását és növekvő jelentőségét a szerzői bevételekben. Az online jogdíjak a magyar szerzőknek ma már többet hoznak, mint a rádiós jogdíjak. Csakhogy miközben látványosan növekszik az online platformokon elérhető zenék és lejátszások száma, a dalszerzőkhöz a várt összeg töredéke folyik be a jogdíjakból.
Hamarosan gyökeresen megváltozhat ez a helyzet, miután gyorsabban és hatékonyabban kezelik majd az online jogdíjakat, ezáltal a magyar dalszerzők világszinten is kiemelt pozícióba kerülnek az Artisjus Egyesület és a francia Sacem, Európa legnagyobb zenei közös jogdíjkezelője között létrejött megállapodás eredményeként.
A magyar zenei repertoárt a nagy online streamingszolgáltatóknál 2023 januárjától fokozatosan a Sacem képviseli majd.
A fokozatosságot a lejáró szerződések ritmusában érvényesítik.
A magyar dalszerzők szempontjából nagy horderejű megállapodásról tartott sajtótájékoztatón Tóth Péter Benjamin, az Artisjus üzleti transzformációs igazgatója elmondta, hogy az általuk képviselt magyar dalszerzők az elérhető legmagasabb összegű jogdíjat kapják majd online elhangzásaik után. Ráadásul – tette hozzá – az eddigieknél jóval gyorsabban, negyedévente juthatnak hozzá ehhez a bevételhez.
A digitális jogok kezelésének szakértőjeként a Sacem rendelkezésére állnak azok az eszközök, amelyekkel a streamingszolgáltatásokból származó gigantikus mennyiségű adatot innovatív technológiai eszközökkel dolgozza fel. Ami az elmúlt száz évben a magyarországi jogkezelésben működött, egyre kevésbé hatékony, automatizáltabb megoldás felé kell haladni – fogalmazott Tóth Péter Benjamin, a megállapodás szükségszerűségét megvilágítva.
A Sacemmel dolgoznak már az Egyesült Államok, Dél-Korea és Kanada közös jogdíjkezelő szervezetei is, valamint a globális zeneműkiadók, mint például a Universal Music Publishing, a Warner Chappell, valamint a független zeneműkiadók csoportja, az IMPEL, amelyeknek a társaság engedélyezi és feldolgozza az általuk képviselt zenei művek online elhangzásait.
Az Artisjus által képviselt magyar zeneszerzők és szövegírók hamarosan ugyanolyan előnyös helyzetbe kerülnek, mint a világ legsikeresebb dalszerzői
– hangzott el a megállapodás gyakorlati jelentőségéről szólva.
A magyar jogdíjkezelő továbbra is aktív résztvevője marad a folyamatnak, a 2023 előtti elhangzásokat ezután is a szerzői egyesület dolgozza fel, a magyar szerzők jogkezelője továbbra is az Artisjus lesz, az új dalokat is ott kell regisztrálni.
A streamingszolgáltatókról a Gesac, a jogkezelők európai szövetsége, tanulmányt készített, és három fő problémát tárt fel.
Ezek egyike, hogy az egy felhasználóra jutó, eredetileg 9,99 eurós előfizetői díj a családi csomagok révén 4,4 euróra esett, miközben sokkal több dal érhető el a platformokon, amelyek emiatt fajlagosan nagyon kis összeg tudnak felosztani.
Másrészt ma már indokolatlan a hangfelvétel-jogtulajdonosok korábbi, de már nem létező költségeihez igazított részesedésének aránya a bevételből.
Az online piac óriási várakozást keltett a szerzőkben, de az eredmény nagyon eltért a várakozásoktól, mert a remélt jogdíjak töredéke folyt csak be.
Ez a megállapodás segítség ahhoz, hogy ugyanolyan feltételekkel tudjanak a magyar dalszerzők is jogdíjbevételhez jutni, mint a többiek, mert dalaik megjelenhetnek a különböző platformokon, miután a magyar repertoár egy nemzetközi portfólióba kerül be.
Munka nélkül pénzt keresni? – ezek a passzív jövedelemforrásokHa plusz- vagy esetleg kiegészítő jövedelemre van szükség, és előny, hogy kevés energiabefektetéssel lehet további bevételhez jutni, jó irány lehet az úgynevezett passzív jövedelemforrás igénybevétele. |
A VG kérdésére az Artisjus igazgatója elmondta, hogy a költségek a Sacem és az Artisjus között oszlanak meg, és az együttműködés nyomán nem lesznek magasabbak, mint az eddigi 15-16 százalék. Költséghatékony a megállapodás olyan szempontból is, hogy az Artisjusnak nem kell olyan szintű informatikai fejlesztést végrehajtania, amely képes követni és monitorozni az online streamingplatformokat. Az egyedi ISRC kód segítségével beazonosítható dalok nyomon követése világszerte óriási feladat, amit ideje volt egy nagy nemzetközi szereplőre bízni – derült ki.
Megtudtuk, hogy a 2020–2021-es jogdíjfelosztások tanúsága szerint a medián összeg 38 forint, az átlagos pedig 1100 forint, amennyit egy dallal egy évben jogdíj formájában keresnek a szerzők.
A jogdíjpiramis alján nagyon sokan vannak nagyon kis összegekkel, ami jelentősen csökkenti a jogdíj középértéket.
A profit nem a zeneszolgáltatásban van, noha az a behúzó termék, hiszen a zene az, amely elkezdi az egész steamingplatformot működtetni, miközben valójában az alkotók és a szerzők keresnek a legkevesebbet az egész üzletből
– fogalmazta meg Bíró Zsolt, a Szerzők Egyesületének és az Artisjus Szerzői Véleményező Bizottságának elnöke, dalszerző-producer a helyzetben rejlő belső feszültségek okát.
Jogdíjtémában érdemes meghallgatni az Artisjus szakértőjével készült VG-podcastot is.
