Folytatódott a magyar gazdaság lassulása, az első negyedévi kiugró, 8,2 százalékos és a második háromhavi 6,5 százalék után a harmadik negyedévben Magyarország bruttó hazai terméke a nyers adatok szerint 4,0, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott számok értelmében 4,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.
Az előző negyedévhez képest – a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint – a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent. Ezzel tehát 2020 tavasza után ismét negatívba fordult negyedéves alapon a kibocsátás.
Az adatok ugyanakkor nem okoztak meglepetést, mint hogyan előzetesen mi is vártuk, a VG elemzői konszenzusa 3,9 százalékos éves növekedést jósolt, míg negyedéves alapon 1 százalékos visszaesést. A gazdaság fékezése ezzel együtt talán nem lesz olyan ütemű, mint arra az elemzők előzetesen számítottak, ami a jövőre várható helyreállás szempontjából sem mindegy.
Bár a részletes adatokat később közöl a KSH, annyit elárult, hogy a növekedéshez szinte valamennyi nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti jármű gyártása, a számítógép, az elektronikai és optikai termék, illetve a villamos berendezés gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként a szállítás, a raktározás, valamint a szakmai, tudományos, műszaki és adminisztratív tevékenység bővülése volt jelentős. A növekedést ugyanakkor fékezte a mezőgazdaság jelentős visszaesése.
A kedvező adatokra Facebook-bejegyzésében reagált Varga Mihály pénzügyminiszter, amiben jelezte, hogy a tényadatok „várakozás felettiek”.
A következő két negyedévben a megugró következtében csökkenő reálbérek, a háztartási energiaárak átlagfogyasztás feletti emelése, a vállalkozások, önkormányzatok és állami intézmények többszörösére növekvő energiaköltségei miatti teljesítménycsökkentések, valamint a meredeken emelkedő kamatok miatt további zsugorodás várható. Az elemzők szerint elkerülhetetlen a
Egyébként a hazai éves alapon mutatott 4 százlékos növekedése a régió élmezőnyébe tartozik - mutatott rá Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője. A lengyel GDP 3,5 százalékkal, szezonálisan kiigazítva azonban 4,4 százalékkal nőtt. A román GDP a hazaival megegyező mértékben 4%-kal bővült. A régióban a sereghajtó a szlovák gazdaság 1,2%-os, valamint a cseh gazdaság 1,6%-os növekedése. Negyedéves alapon ugyanakkor a hazai GDP a cseh GDP-vel együtt 0,4%-kal csökkent, a román 1,3%-kal, a lengyel az előző negyedévi 2,3%-os visszaesést korrigálva 0,9%-kal, valamint a szlovák gazdaság 0,3%-kal nőtt.
