Az MNB közelmúltbeli döntése, amely a deviza stabilizálása érdekében még magasabbra, azaz 18 százalékra emeli a rövid lejáratú kamatokat, további nyomást gyakorol a magyar vállalati hitelkockázatra – írja friss elemzésében a Scope Ratings.

Stressed,Business,Man,Crypto,Trader,Broker,Investor,Analyzing,Stock,Exchange
Fotó: Shutterstock

Sok magyar vállalat számára előnyösek a hosszú lejáratú, fix kamatozású kötvények, mivel ha ezeket idejében igénybe vették, az adósságtörlesztés nem jelent azonnali refinanszírozási kockázatot

– mondta Gáspár Barna, a Scope társigazgatója.
Ráadásul a készpénzben gazdag vállalatok rendkívül könnyen képesek finanszírozni beszállítói láncukat, sőt, a piacvezetők még meg is szorongathatják alvállalkozóikat. A vállalati finanszírozást segíti a kormány maximum egymillió eurós kkv-hitelezési programja is, bár ez egyre költségesebbé válik.
Más oldalról viszont erősödik a nyomás a vállalati szférára – tette hozzá Gáspár.

A csökkenő kereslet, különösen a fogyasztási cikkek iránt, megnehezíti a menedzsmentek erőfeszítését, hogy a költségeket áremeléssel hárítsák át a vásárlókra.

Az állami kiadásokkal és az uniós források folyósításával kapcsolatos bizonytalanság pedig további kétségeket ébreszt a megrendelésekkel és a jövőbeli bevételekkel kapcsolatban.

Az építőipari ágazat sebezhető.

Ha az uniós forrásokat nem biztosítják jövő év elejéig, számos költségvetési projekt késedelmet szenvedhet, sok esetben pedig törölhetik is őket.

Itt a kitörési esély az energiaválságból

Január 1-jén indítja az összesen százmilliárd forintos keretösszegű Gyármentő beruházási hitelprogramját az Exim Magyarország, amelynek keretében csaknem félezer hazai közép- és nagyvállalat juthat kedvezményes hitelhez.

Eközben az növekvő költségei miatt könnyedén túlléphetik költségvetési keretüket a cégek, hiszen a forint sokat gyengült az euróval szemben.

A vállalatok beruházási tervei is nyomás alá kerültek, a magas belföldi kamatlábak és a csökkenő banki likviditás miatt a magyar cégek forrásaikat inkább a bankban tartják, mint hogy beruházzanak, és ez a tendencia augusztus óta még inkább megfigyelhető. 

A vállalatok ráadásul az olcsóbb eurófinanszírozás és a rövidebb futamidők felé fordulnak, ami növeli a kockázatot.

Kedvező viszont, hogy az exportőrök profitálnak a hazai valutában számított magasabb árakból, ahogy azok a kereskedelmi ingatlanokat üzemeltető cégek is, amelyek euróban számláznak

– hangsúlyozta Kápolnai Viviane Anna, a Scope elemzője.
Néhány termelő az előnyöket kihasználva elkezdte az árait euróhoz kötni, annak ellenére, hogy a kormány arra ösztönzi a helyi cégeket, hogy tartsanak ki a forinthitelek mellett. 

Néhány multi már a béreket is az euróhoz köti, és ez a gyakorlat a gyorsuló bérinflációra tekintettel követőkre találhat.

Figyelő TOP200: az OTP Bank Nyrt. lett az év vállalata

Kiosztották az idei TOP200 díjakat, és megjelent a Magyarország legnagyobb cégeit összesítő évkönyv