Az egyes gazdasági régiók igényeihez jobban illeszkedő, intelligensebb fejlesztéspolitika létrehozása a cél – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter csütörtökön Székesfehérváron, a Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvénysorozatának hetedik állomásán.
A miniszter elmondta, erre azért van szükség, mert hazánkban az egyes régiók különböző fejlettségi szinten állnak,
például az Észak-Alföld és Észak-Magyarország látványosan le van maradva Budapesttől, de még a Nyugat- és a Közép-Dunántúl is a felét tudja csak elérni a fővárosi átlagnak.
Megjegyezte, hogy nemzeti szinten lehetnek ágazati célok, de erős érvek szólnak a régiós elosztás mellett.
Navracsics Tibor arról is beszélt, hogy mindezek ellenére Budapesten sincs minden rendben, hiszen Pozsony, Varsó és Prága is megelőzi a nagyvárosok ligájában, ugyanakkor míg a magyar főváros 2004–2020 között 129-ről 153 százalékra erősödött az uniós fejlettségi átlaghoz viszonyítva, addig az Észak-Alföld 42-ről 49-re, de a Nyugat-Dunántúl is csak 66-ról 70-re.
Úgy vélte, ezért a területfejlesztési politikának az önmaguknak dinamikát generálni nem képes régiókat kell felzárkóztatnia, mert a foglalkoztatottság és az átlagkeresetek alakulása is szorosan kötődik a fejlettséghez.
A tárcavezető szerint a fejlesztéspolitikának a jövőben kiegészítő szempontként figyelembe kell vennie Budapest vonzáskörzetét, mert ebbe a gyűrűbe Székesfehérvár is éppen úgy beletartozik, mint Tatabánya, Kecskemét, Eger vagy Salgótarján, ahová a főváros perceken belül odaér. Hozzátette: ezeknek a városoknak dönteniük kell, hogy a főváros felé fordulva a gazdasági gravitációs pontot szolgálják és annak részeként élnek, vagy megpróbálnak ettől eltérő irányt véve, decentrumként önálló gazdasági életet működtetni.
Fotó: Vasvári Tamás / MTI
Navracsics Tibor kiemelte, hogy nincsen ebben a helyzetben, és jó esélye van decentrummá válni Győrnek, Szombathelynek, Zalaegerszegnek, Nagykanizsának, Pécsnek, Szegednek, Békéscsabának, Debrecennek és Miskolcnak. Ezek a városok és a körülöttük fekvő térségek jól kiegészíthetik a jövőben a fővárosi gazdaságot, ha megerősítik őket.
A miniszter az előadását követő kerekasztal-beszélgetésen elmondta, hogy az Országos területfejlesztési koncepció felülvizsgálata jelenleg is zajlik, mert a hatályban lévő 2014-ben készült, és ugyan 2030-ig szól, ám azóta annyi változás történt, hogy a benne megfogalmazott célokat újra kell értékelni.
