2021-ben tovább nőtt a háztartások jövedelme. Az egy főre jutó éves bruttó jövedelem 2 millió 428 ezer forint volt, 8,5 százalékkal magasabb, mint az előző évben. Az egy főre jutó éves nettó jövedelem – 8,7 százalékos növekedés mellett – 1 millió 920 ezer forintot tett ki – ismertette a Központi Statisztikai Hivatal A háztartások életszínvonala, 2021 című éves kiadványa.

Couple with two children going to have lunch together at home, Familie zuhause, München, Bayern, Deutschland
Fotó: Getty Images

A KSH adatai alapján Magyarországon

a reáljövedelem-növekedés 3,4 százalékos volt tavaly.

2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó nettó jövedelme reálértéken 40,7 százalékkal emelkedett.

Markáns különbségek figyelhetők meg a különböző háztartástípusok között. Továbbra is az egyedülállók jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan évi bruttó 2 millió 942 ezer forintot tett ki, 10,4 százalékkal meghaladva az előző évit. Közülük is a 65 év alatti férfiak jövedelme volt a legmagasabb, átlagosan 3 millió 912 ezer forinttal, míg a legalacsonyabb a 65 évesnél idősebb nőké, átlagosan 2 millió 197 ezer forintos összeggel.

Az egy főre jutó jövedelem éves növekedési üteme a gyermektelen háztartások esetében 6 százalékos volt, a gyermekeseknél 8,4 százalékos az előző évhez képest.

2020-al összevetve a legnagyobb mértékben, 14,7 százalékkal a három- vagy többgyermekes háztartások jövedelme nőtt meg, egy főre vetítve az éves bruttó jövedelmük 1 millió 750 ezer forintot tett ki.

Az egyszülős háztartások egy főre jutó éves bruttó jövedelem 1 millió 941 ezer forint volt, 8,7 százalékos növekedés mellett. Egyik gyermekes háztartástípusban sem érte el a bruttó jövedelem az országos átlagot. Az átlagtól való elmaradás, az előző évivel megegyezően, 17,5 százalékos volt.

Az egyes háztartástípusokat tekintve 2020-ban a legvagyonosabbak a két felnőttből és két gyermekből álló háztartások voltak, átlagosan 50,2 millió forintos nettó vagyonnal.

A legkisebb vagyonnal az egyedül élők rendelkeztek, átlagosan 23,2 millió forinttal. Reál- és pénzügyi eszközeik értékéhez (bruttó vagyon) viszonyítva a legnagyobb adósságállománnyal a három- vagy többgyermekes háztartások bírtak, átlagosan 7,8 millió forinttal. Bruttó vagyonuk arányában a legkevésbé eladósodottak a kétgyermekes családok voltak, átlagosan 5,6 millió forintos kötelezettséggel. A lakóingatlan értéke a kétgyermekes háztartások esetében volt a legmagasabb, átlagosan 28 millió forint. A legalacsonyabb értékű lakásban az egyszemélyes háztartások éltek 2020-ban, átlagosan 19 millió forint értékűben.

2021-ben az egy főre jutó összes személyes célú kiadás 1 millió 483 ezer forint volt, folyó áron 8,4 százalékkal, az 5,1 százalékos átlagos áremelkedést figyelembe véve, reálértéken 3,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest.

2015 és 2021 között a háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadása reálértéken 27,7 százalékkal nőtt.

Európa százszázalékos: mindenhol csökken a bér, és még nincs vége

A briteknél még a 2009-es nagy pénzügyi válság idején sem csökkent akkorát a bérek értéke, mint idén, Európa egésze azonban még ennél is rosszabbul járt, és a legtöbb országban még jövőre is folytatódik a nyűglődés – közölte legújabb jelentésében a globális fizetési trendekről az ECA International.

A koronavírus-járványt megelőzően a lakossági fogyasztás bővülésének a szolgáltatási kiadások növekedése volt az egyik motorja, a pandémia alatt ugyanakkor ez a dinamika átalakult, a hatása pedig még 2021-ben is érezhető volt:

a vendéglátás 4,4 százalékkal, a kultúra, szórakozás terén 4,0 százalékkal maradt el a háztartások kiadása a 2019-es szinttől.

2021-ben, kedvezőbb gazdasági környezetben ruházkodásra 18,4, vendéglátásra, szálláshely-szolgáltatásra 10,0, szórakozásra 3,2 százalékkal többet költött a lakosság reálértéken, mint 2020-ban.

A településtípustól is függ az életszínvonal

2021-ben is a korábbi évekhez hasonló tendencia érvényesült, azaz minél nagyobb lélekszámú településen, illetve fejlettebb régióban él egy háztartás, annál magasabb volt fogyasztási kiadásainak összege. Az egy főre jutó 1 millió 833 ezer forintos éves összeggel Budapest lakossága költötte a legtöbbet, 2,9 százalékkal többet, mint az előző évben. Nagysága 23,6 százalékkal meghaladta az országos átlagot.

A kiadások nagyságát tekintve Budapestet Pest régió követte, 1 millió 529 ezer forintos összeggel, itt a költések összege 3,1 százalékkal volt magasabb az országos átlagnál. Az alföldi és az északi régiók fogyasztása évek óta erőteljes felzárkózás jeleit mutatja, azonban még mindig elmaradt az átlagtól, Észak-Alföldön 11,9, Észak-Magyarországon 8,6 százalékkal.

2021-ben 20 ezer fős csökkenés mellett 1 millió 844 ezer főt érintett a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázata, ami a lakosság 19,3 százalékát jelentette.

Ezen belül a relatív jövedelmi szegénységi arány 12,6-ről 12,2 százalékra csökkent, a súlyos anyagi és szociális deprivációban való érintettség 10,2 százalékon stagnált, a nagyon alacsony munkaintenzitás mutatója pedig 5,3-ről 4,9 százalékra mérséklődött az előző évhez képest.

 

Nemzetközi összevetésben sem állunk rosszul

2020-ban a legalacsonyabb arányban Csehországban (10,7 százalék), Szlovéniában (13,2 százalék), valamint Finnországban (14,2 százalék), a legmagasabb arányban pedig Romániában (34,4 százalék) Bulgáriában (31,7 százalék) és Görögországban (28,3 százalék) voltak kitéve a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának az emberek.

Ebben az összevetésben Magyarország mutatója (19,4 százalék) az uniós átlagnál (21,7 százalék) kedvezőbb.

2022-ben az előző évhez viszonyítva az élettel és az anyagi helyzettel való elégedettség is növekedett. Az élettel való elégedettség átlagértéke 6,5-ről 6,9-re, míg az anyagi helyzettel való elégedettségé 5,6-ről 5,9-re emelkedett.

Leginkább a személyes kapcsolatokkal elégedettek az emberek, 7,6-es átlagpontszámmal.

Ezen a téren nincs jelentős különbség az egyes korosztályok között. A vizsgált négy mutató közül az anyagi helyzet áll az utolsó helyen, amelynek átlagpontszáma 5,9. Az életkor előrehaladtával az elégedettség általában csökken.

Woman gesturing while talking with female friend outside coffee shop, Friends hanging out and having a good time in a cafe. London, Engalnd.
Fotó: Getty Images

Kivételt képez ez alól a szabadidő mennyisége, amellyel az életkori sajátosságokból is kifolyólag az idősebb korcsoport elégedettebb.

A fiatalok és az idősek megítélése között az élettel való elégedettség tekintetében van a legnagyobb eltérés, 18 és 24 év között az átlagérték 7,5, míg 75 év felett 6,3.

Az iskolázottabb emberek elégedettebbek

A KSH kiadványából az is kiderült, hogy minél magasabb az egyén iskolázottsága, annál elégedettebb az életével.

Az alapfokú végzettségűek 6,2-re, míg a felsőfokúak 7,4-re értékelték az általános elégedettségüket. A legelégedettebbek a tanulók. A háztartás jövedelme szoros kapcsolatban van az elégedettség fokával, minél magasabb a jövedelem, annál nagyobb az elégedettség mértéke.

Regionális összehasonlításban a legelégedettebbek a Nyugat-Dunántúli régióban élők (7,2), a legkevésbé pedig az észak-magyarországi lakosok (6,5). A lakóhely nagysága is befolyásolja az elégedettséget, amelyet a fővárosban élők átlagosan 7,0 pontra értékeltek, míg a községek lakói 6,7 pontra.

Éket ver Nyugat és Kelet közé az infláció

Európa keleti felén magasabb az átlagos árindex, mint az nyugatabbra fekvő tagországaiban. Emellett a bérek felzárkózási üteme is lassult, ami különösen fáj a háztartásoknak. Ebből a szempontból a balti államok vannak a legrosszabb helyzetben, míg idehaza viszonylag kedvezők a kilátások.