A szankciós politika nem elvi kérdés, emiatt ugyanis az energiaárak az egekbe szöktek, ez pedig évente tízmilliárd eurós hiányt okoz a magyar gazdaságban – mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken, Budapesten. A kormányfő kifejtette: ebből hatmilliárd eurót a gazdaságnak kell „lenyelnie”, míg négymilliárd, vagyis mintegy 1600 milliárd forintos teher a költségvetésen marad.
Hangsúlyozta:
ez az az összeg, amit az ország nem tud társadalmi célokra, például béremelésekre vagy adócsökkentésre fordítani.
Ebből a szemszögből nem tűnik túlzónak a magyar szankcióellenes politika – hangsúlyozta Orbán Viktor.
Kifejtette: ha a szankciós politika változna, az energia ára akár meg is feleződhetne. Felidézte, hogy a szankciók bevezetésekor a terv azt volt, hogy „ásunk egy gödröt, amibe az oroszok beleesnek”, és ez aláássa a hadviselő képességüket.
De a helyzet sosem volt olyan eszkalált, mint most, mindez a háború elhúzódásához vezetett, ezért Magyarország bizalmatlan a szankciókkal szemben
– folytatta a miniszterelnök. Kijelentette: a rosszul megtervezett szankciók felülvizsgálatot igényelnek, át kell gondolni, azok közül melyiket kell folytatni, melyiket feladni. Szólt arról is, nem biztos, hogy azok a háború haszonélvezői, akik a kirobbantói voltak. A haszonélvezők között említette Amerikát és Kínát. Szerinte Európa minden egyes nappal gyengébb lesz, az amerikaiak egyre többet nyernek, a kínaiak erősödnek. Elmondta, Magyarországnak ebben a helyzetben kell megtalálnia saját külpolitikai ösvényét. Szerinte a világ blokkosodásával kell számolni, ami a történelmi tapasztalatok alapján mindig csak rosszat hozott Magyarországnak, ezért nem is érdeke.
Az uniós forrásokról
A brüsszeli helyzetről úgy fogalmazott: lehet politikai játékot játszani, de ez nem egy tényleges zsaroló eszköz az unió kezében. Pimaszkodásnak, károkozásnak nevezte a folyamatot, és kijelentette: források nélkül a magyar gazdaság "zöldítésének" programját a világpiacról, például kínai hitelből is finanszírozhatja az ország. Szólt arról is, hogy a kormány a válság idején sem adja fel nemzetstratégiai céljait.
Bővülni fognak a családtámogatások, a munkahelyeket is fontosak a kormány számára de ugyanígy a nemzetegyesítés kérdése is
– hangsúlyozta. A határon túli magyar közösségek vezetőinek azt ígérte: bár új nagyberuházások várhatóan nem indulnak a következő egy-két évben, nem arról akar tárgyalni velük, mi hogyan nem valósulhat meg, hanem arról, mi hogyan lehetséges.
Orbán Viktor: lépésről lépésre sodródunk bele a háborúbaA kormányfő szerint Magyarország sosem támogatta a szankciókat, és sosem szavazta meg őket, amikor csak lehetett, mentességet harcolt ki – a 9. szankciós csomag esetén is ugyanezt fogja tenni. |
A rendezvényen a miniszterelnök hozzátette: ma több barátunk és több szövetségesünk van a nemzetközi térben, mint korábban volt. A kormányfő kiemelte: Magyarországon nemzeti keresztény kormány van, és
van jelentősége annak, hogy a potenciális partnerországokban milyen típusú kormányzatok működnek, mivel ez meghatározza az együttműködés lehetőségét.
Mindig könnyebb a magyar kormány, Magyarország és a határon túli magyarok dolga, ha a „hozzánk hasonló nemzeti keresztény alapokon álló kormányok többségben vannak, vagy egyáltalán rajtunk kívül még léteznek Európában”, és az elmúlt időszak politikai fejleményei segítettek ebben – magyarázta.
Hangsúlyozta: az a stratégiai gondolkodás, terv, hogy Közép-Európa a megfelelő megszervezésével képes lehet arra, hogy a közép-európai népek komoly európai tényezők legyenek, és ne a náluk nagyobb államokhoz fűződő viszonyuk jelölje ki a befolyásukat, ma messzebbre került a valóságtól.
Kitért rá: 2019-ben azt is mondta, hogy az európai gazdaság fejlődését figyelve Közép-Európa lesz Európa gazdasági motorja, és az eltelt évek ezt igazolják. Arról is beszéltek akkor, hogy az európai biztonság kulcsa a jövőben a Balkán lesz, és ugyan ezt látszólag felülírja a háború, de komoly hatalmi rivalizálás van a Balkánon – mondta. Kiemelte: Magyarország érdeke, hogy az ottani országok – különösen Szerbia – mielőbb váljanak az EU részévé, hogy biztonságos zónát hozhassanak ott létre.
Orbán Viktor úgy látja, „a lengyelekkel sem egyszerű az együttműködés”, mert ugyan a V4 alapvető céljaiban továbbra is fennáll az egyetértés, de az orosz-ukrán háború ezt a kapcsolatot átalakította, bonyolultabbá tette, dacára annak, hogy mindketten abban érdekeltek, hogy „Oroszország ne jelentsen fenyegetést a térségre”, illetve Oroszország és Közép-Európa között legyen egy szuverén állam – mutatott rá.
A miniszterelnök szerint a célokban egyetértenek Lengyelországgal, de az eszközökben nem.
A 2021-27-es uniós költségvetési támogatásról szólva azt mondta: itt megállapodás előtt áll az ország, de ha alá is írja azt, nem tudható biztosan, fizetnek-e vagy sem, mit függesztenek fel. A forrás nettó összege évente 800 milliárd forintnak felel meg, miközben a magyar 62 ezermilliárd forint – mutatott rá az összeg nemzetgazdasági súlyára.
Nem kérünk a közös hitelfelvételből
Orbán Viktor a beszédében kiemelte: Magyarország nem fogja elfogadni, hogy az európai uniós tagállamok közösen hiteleket vegyenek fel Ukrajna megsegítése érdekében, ehelyett azt javasolta, az uniós tagállamok nézzék meg, hogy Ukrajna működéséhez mennyi pénzt akarnak adni, azt arányosan, fair módon osszák el egymás között.
Ezt az összeget, évente 60-70 milliárd forintot, a nemzeti költségvetésből biztosítaná Magyarország az ukránokkal kötött kétoldalú megállapodás keretében
– részletezte. Kijelentette: Magyarország elítéli az orosz agressziót, segíti az ukrán népet, de arra nem hajlandó, hogy Ukrajna érdekeit saját érdekei elé helyezze. A kormányfő szerint az általa vázolt támogatás nem sérti alapvetően a magyar nemzeti érdekeket, bár az összeg hiányozni fog a magyar költségvetésből.
Ha a szomszédodban háború van, te sem vagy biztonságban
– mondta Orbán Viktor, hangsúlyozva: stratégiai kérdés Magyarország számára, hogy mielőbb béke legyen a szomszédunkban. „A háború emberéleteket követel, és gazdasági hatásai is vannak” – mutatott rá a kormányfő. A miniszterelnök fontosnak ítélte, hogy ne váljon a mindennapi tapasztalat részéve az, ami három napja Lengyelországban történt, ahol emberéleteket követelt a rakétabecsapódás. Úgy fogalmazott:
nem hálás szerep Európában egyedüliként beszélni a tűzszünet és a béketárgyalás fontosságáról, de Magyarországnak ez a stratégiai érdeke.
Emlékeztetett: már a krími konfliktus is háborúvá terebélyesedhetett volna 2014-ben, ám akkor még lokális maradt, köszönhetően annak, hogy a német-francia tengely képes volt rendezni a kérdést.
Magyarország híve a tűzszünetnek, a béketárgyalásnak és egy olyan európai biztonsági rendezésnek, amelyben van kijelölt helye Oroszországnak, „olyan helye, amely számunkra nem hátrányos és nem veszélyes”.
