Még 2020 decemberében döntött a kormány, hogy a koronavírus gazdasági kárainak enyhítésére megfelezi a helyi iparűzési adó (hipa) mértékét a kkv-k számára. Az intézkedés akkor több önkormányzati vezetőnél is kiverte a biztosítékot, ám a jelek szerint nem lett igazuk a kritikusoknak, sőt!

Csőd helyett rekordbevétel

Budaörs polgármestere, Wittinghof Tamás erőteljesen kritizálta a hipa megfelezését, a városvezető 2020 végén egyenesen csődhelyzetet vizionált, mivel szerinte az intézkedés nem kezeli, hanem mélyíti a válságot. Hogy mennyire nem lett igaza, azt nem más, mint az ország egyik leggazdagabb településének tavalyi zárszámadása bizonyítja:

a tervezett 6,8 milliárd helyett 9,5 milliárd forintot, tehát az előirányzatnál majdnem hárommilliárd forinttal nagyobb befizetést realizált az adónemből, ami még a városvezető által olyan sokszor emlegetett szolidaritási hozzájárulási adót is bőven fedezi.

Apropó, szolidaritási adó, a polgármester gyakran hangoztatja azt is, hogy mennyire igazságtalan, ami legalább ennyire állítható a hipáról, amelyből a 30 ezres agglomerációs településnek szinte pontosan annyi bevétele volt 2021-ben, mint a 160 ezres Szegednek, és talán nem kell közgazdásznak lenni ahhoz a megállapításhoz, hogy ez inkább a főváros közelségének és az agglomerációs hatásnak, mintsem Budaörs kiváló gazdasági teljesítményének tulajdonítható. Kerestük az önkormányzatot a kérdéseinkkel, hogy idén is megismétlődhet-e a tavalyi eredmény, ám cikkünk megjelenéséig nem válaszoltak.

Fotó: Lehotka László / MTI

Ugyanígy nem kaptunk választ a Fővárosi Önkormányzattól, amely szintén a szerencsésebb települések közé tartozik, miután a büdzséjébe információink szerint 20 milliárd forint is beeshet hipából. Érdekes egybeesés, hogy Karácsony Gergely kvázi ugyanekkora, 15-20 milliárd forint kieséssel riogatott korábban, tehát a városvezető aggodalma nem igazolódott be. A főváros pénzügyi helyzetén mindenesetre nagyon nehéz kiigazodni, miközben az egyik oldalról úgy tűnik, hogy fájdalmasan megüti az energiaválság, és ezt is állítják, másrészről épp most készül visszavásárolni a Fővárosi Csatornázási Műveket, amely mintegy 17 milliárdos többletkiadással jár az önkormányzatnak, ahogy a trolibuszok opciójának lehívása sem egy-két fillér.

Kecskeméten viszont már pontosan tudják, legalábbis a Pénzügyminisztérium adatai alapján, hogy a tervezett 12 milliárdon felül idén 1,3 milliárddal több bevétel érkezik hipából, amivel a hírös városban is megdőlhet a tavalyi csúcs. Debrecen megkeresésünkre közölte, hogy idén szépen hízott a város kasszája, az adónemből származó előirányzata 2022-re 17,9 milliárd forint volt, ez október 31-ig 101,5 százalékban teljesült, az év végére várhatóan eléri a 103 százalékot, így szinte biztos, hogy 18 milliárd fölött lesz a tényleges szám.

A szerencsésebb önkormányzatok energiaszámláját részben ellensúlyozhatja a terven felüli bevétel

Az igazi kérdés, hogy a terven felül érkező pluszbefizetések mennyiben ellensúlyozzák a megugró energiaszámlákat. Míg Kecskeméten és Debrecenben idén talán nem lesz gond (az előbbi esetében ezt maga a polgármester mondta, az utóbbi önkormányzatban erre nem tértek ki a válaszban), Székesfehérvár sajtószolgálata lapunkkal azt közölte, várhatóan teljesülni fognak az önkormányzat 2022-re tervezett adóbevételei, „ez azonban sajnos nem kompenzálja az energiaár-emelkedés hatásait”.

Ugyanakkor az szinte biztos, hogy ha az idei évet még valahogy megússzák, a jövő év lesz nagyobb falat az önkormányzatoknak,

a debreceni városháza úgy számolt, hogy 2023-ra várhatóan 2,2 milliárddal több iparűzési adóbevétellel lehet tervezni, ez azonban az energiamegtakarítási intézkedések ellenére is csak mintegy 40 százalékban tudja fedezni a megnövekedett energiaköltségeket.

Van, akin az energiaválság se fogott ki, 200 ezer LED világítja meg a fél belvárost

A települések életét jövőre tehát szinte biztosan megnehezíti is a növekvő energiaárak kigazdálkodása, ilyen körülmények között pedig érthető, hogy mindenki ott próbál spórolni, ahol tud, legyen szó az adventi vagy a karácsonyi díszkivilágításról.

Nem úgy Szegeden, a dél-alföldi város, dacolva az energiaválsággal, 200 ezer LED-izzóval ünnepli az adventi időszakot, ami kétségtelenül szép, csak nem biztos, hogy kifizetődő.

Nagy kérdés, hogy amikor minden önkormányzat próbál tartalékot képezni, köztük a leggazdagabb hazai települések, akkor hogy érvelhet bármilyen kormányzati segítség mellett a dél-alföldi város, főleg azok után, hogy a kormány elvárja, hogy az önkormányzatok készítsenek válságmenedzsment-tervet.

Nem volt kivételezés a hipa kompenzáció során sem

Ettől függetlenül a hazai települések még bízhatnak a kormányzat támogatásában, az ígéretek szerint kompenzálni fogja a nehezebb helyzetben lévő önkormányzatokat, hetek óta járja az országot Balla György miniszteri biztos, hogy egyeztessen helyi vezetőkkel. Fontos emlékezni, hogy a hipa kompenzációjában sem volt kivételezés, akkor ugyanis nemcsak Budapest, hanem Székesfehérvár és Győr sem kapott támogatást. Ezzel szemben például Szeged és Pécs kapott 2-2 milliárd forintot, de Miskolc is 1,3 milliárdot.