Egyhangúan, 27 igen szavazattal fogadta el a fővárosi közgyűlés a mai ülésén a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. részvényeinek visszavásárlásának javaslatát.

Fővárosi közgyűlés
Fotó: Kallus György / VG

A történet 25 évre nyúlik vissza: 1997-ben az akkori Demszky Gábor-féle városvezetés úgy döntött, hogy a társaság 25 százalék +1 szavazatnyi részét értékesíti. Ezért a csomagért 16,9 milliárd forintot kapott a főváros a Compagnie Générale des Eaux (a Vivendi, majd Veolia jogelődje), és a Berliner Wasser Betriebe (a Berlinwasser Holding AG jogelődje) konzorciumtól.

A magát szakmai befektetőnek tituláló kört napjainkban – a Berlinwasser Holding AG részvényeinek megvásárlását követően – a francia Veolia csoporthoz tartozó cégek adják. 

Furcsa rendelkezése volt a tranzakciónak, hogy bár a nemzetközi befektetők kisebbségi részesedést szereztek, az osztalék 75 százaléka mégis őket illette.

Egyebek mellett ez volt az a pont, ami miatt hosszú ideje napirenden van a csatornázási művek 100 százalékos visszavásárlása. Ebben a törekvéssel lényegében párthovatartozástól függetlenül konszenzus volt a fővárosi közgyűlésben, egy kivétellel: Baranyai Krisztina ferencvárosi polgármester nem támogatta az indítványt arra hivatkozva, hogy az elmúlt évtizedek tapasztalatai szerint az önkormányzat rossz gazda.

Ez a lényegen nem változtat, a társaság ismét kizárólag a főváros tulajdona és 

ezért mintegy 17 milliárd forintot fizet.

Nem most, majd csak az önkormányzat részvényesi jogainak a társaság részvénykönyvében való feltüntetését követő egy éven belül, azaz várhatóan legkésőbb 2024. év május 31-ig.

A francia multit eddigi tulajdonosi teljesítménye miatt komoly kritika érte a fideszes frakció részéről. Ahhoz képest, hogy önmagát szakmai befektetőként mutatta be, a cég életében nem igazán látni szakmai fejlődést, vagy innovációt. Még a menedzsment és a működési modell is megmaradt. 

Üllői úti kátyúk: már a szövetségese is megelégelte Karácsony Gergely időhúzását

A számtalanszor elhalasztott és átalakított beruházások 3,7 milliárd forintba kerülnek, a kivitelezők garanciát és jótállást sem vállalnak az elvégzett munkáért.

Csakhogy az elmúlt 25 évben a külföldi befektetők körülbelül 82 milliárd forintnyi osztalékot vettek ki a csatornázási művekből.

Többször úgy, hogy azt nem a nyereség terhére tették, hanem az eredménytartalékéra. Ha annak idején Budapest nem értékesít, hanem hitelt vesz fel a vállalkozás működtetés érdekében, figyelembe véve a kamatokat még úgy is vastagon jobban járt volna. Ehhez a fiktív modellhez képest ugyanis 

32 milliárd forinttal többe került a fővárosnak a 25 százalékos pakett eladása.

Wintermantel Zsolt frakcióvezető ezért felvetette a személyi felelősség kérdését. Atkári János ugyanis jelenleg is a cég igazgatóságának elnöke, miközben egyébként 1997-ben a privatizációt is levezényelte. Ellenérvként azt hangozott el a városvezetés részéről, hogy a franciák évi 2,5 milliárdos bérleti díjat is fizettek.