Lekerülhet az étlapról a téliszalámi
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz elmúlt hónapokban jelentősen megemelkedett árak miatt csökkenő keresletre és a gyengébb minőségű termékek ismételt megjelenésére számítanak a jövőben a hazai húsipar szereplői. Az idei ünnepi időszakban azonban még a tavalyihoz hasonló forgalomban bíznak az ágazat szereplői. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) elnöke lapunknak elmondta: a fogyasztók által tapasztalt, drasztikusnak nevezett áremelkedés nagyon relatív, a feldolgozók költségei ugyanis az év eleje óta olyan mértékben nőttek meg, hogy azt sok esetben nem is fedezi a termékek ára. Ezért a szakember szerint a következő hónapokban további drágulás várható a húskészítmények piacán.
A gyártás legfontosabb alapanyaga, az élő sertés ára február óta 70-80 százalékkal nőtt. Ehhez adódik hozzá az energia és a munkabér költsége, amely területeken szintén nagyon komoly növekedést tapasztaltak a gyártók. A Hússzövetség elnöke szerint vannak olyan cégek, amelyek a tavalyi szinthez képest akár kilenc-tízszer nagyobb gáz- és villamos energia számlát kénytelenek fizetni, ráadásul az idén csakúgy mint az előző években a bérek is két számjegyű százalékos emelkedést értek el az ágazatban. Mindezek tükrében Éder Tamás szerint alig lehet túlzónak találni a készítmények 30-40 százalékos drágulását.
A fogyasztók ugyanakkor nagyon érzékenyek az árakra, ezért már érkeznek a jelzések arról, hogy a korábbinál többen fordulnak az olcsóbb termékek irányába, ahogyan a forgalom visszaesését is tapasztalják a feldolgozók – mutatott rá a szakember.
A növekvő árak a hazai húskészítmények piacán az elmúlt tíz évben elért minőségi megújulást is veszélyeztetik. Az ágazat várakozásai szerint a következő év elején a gyengébb minőségű termékek súlya növekedni fog a kínálatban.
A fogyasztók eddig szívesen költöttek a drágább, minőségibb termékekre, aminek eredményeként sokat javult a hazai húskészítmények kínálata. Ez a folyamat azonban most megtört – hívta fel a figyelmet az elnök.
Majd hozzátette: jogos a félelem, hogy ha az infláció szintje továbbra is magasan lesz, újra megjelennek majd a piacon a silányabb áruk, amelyek nem férnek bele a Magyar Élelmiszerkönyv által meghatározott termékkategóriákba. Így félő, hogy hamarosan virsli mellett „pálcikák”, vagy „rudacskák” is lesznek majd a polcokon, a szalámik és párizsik mellett pedig „feltétek”, vagy „szeletek” jelennek meg.
Az élelmiszerkönyv rendelkezései szerint a hazai kereskedelemben kapható virsliknek például 2017 óta magasabb, minimum 51 százalék feletti hústartalommal kell készülniük, és ebbe az úgynevezett mechanikusan szeparált hús nem is számítható bele. Azok a termékek tehát, amelyek nem felelnek meg ennek a követelménynek, nem viselhetik a virsli megnevezést.
Ezek a termékek teljesen legálisan kerülhetnek a kínálatba, a minőségi alapanyagok hiánya miatt azonban különböző fantázianeveket kell a gyártóknak alkalmazni – jegyezte meg Éder Tamás.
Az év végi ünnepi időszakban azonban várhatóan változatlan marad a kereslet. Virsliből és füstölt árukból is a tavalyihoz hasonló mennyiség kerülhet a magyarok asztalára. A virsli forgalma hagyományosan megnő az év utolsó napjaiban, a gyártók pedig abban bíznak, hogy a vásárlók az idén is megtöltik majd kosaraikat a különböző készítményekkel. Abban reménykedünk, hogy az emberek próbálnak mindenből ugyanannyit vásárolni az ünnepi időszakban, mint tavaly, s ha a pénztárcájuk engedi, a minőségből sem szívesen vesznek vissza ilyenkor – húzta alá az elnök.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Móricz-Sabján Simon/Világgazdaság)
