Május végéig összesen 12 százalékkal csökkent Magyarországon a baromfihús-előállítás az egy évvel korábbihoz képest – mondta el a VG érdeklődésére Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója. Élősúlyban számolva a csirkénél viszonylag szerény, 3,3 százalékos volt a csökkenés, a pulykánál ugyanakkor szintén minimális, 2 százalékos mértékben nőtt a produktum, de a víziszárnyasoknál már nagymértékű visszaesést mértek. Ez a hízott libánál 38 százalékos volt, 

a hízott kacsa esetében pedig egészen extrém módon a tavalyi termelés háromnegyede esett ki. 

A pecsenyekacsa esetében szintén drasztikus, több mint 40 százalékos volt a kiesés. Mindez pedig azért történt, mert a víziszárnyas-, azon belül pedig a kacsaállományt közvetlenül és közvetetten is jobban érintette a járvány. A termelés központjának számító Bács-Kiskun megyében ugyanis a járvány novemberi kitörése után folyamatosan érintette a madárinfluenza.

20220208 BalsaA kacsatartásnak külön technológiája van: a Benda családi gazdaságban Bashalmon naponta több bála szalmát használnak fel a kacsák almozására, hogy az állatok ne fázzanak meg.Képen: Benda István gazdálkodóFotó: Dodó Ferenc DFKelet-Magyarország
Fotó: Dodó Ferenc

A termeléscsökkenés egyik oka tehát a november közepétől április végéig, május elejéig tartó madárinfluenza-járvány, ami két oldalról is csökkentette a termelést: a fertőzött állományok kivágása, illetve a telepítési korlátozások révén. Mint emlékezetes, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) július közepén szüntette meg a madárinfluenza-vírus miatt elrendelt területi korlátozó intézkedéseket. 

Termeléscsökkenést okozott az is, hogy a termelési költségek jelentősen növekedtek, azokat viszont a kereskedelem nagyon sokszor csak később ismerte el.

A BTT adatai szerint a felvásárlási árak sem tudtak abban az ütemben növekedni, amelyek a tényleges költségnövekedéseket fedezték volna.

Nagy kérdés, hogy lesz-e elegendő elérhető takarmány-alapanyag. Az aszály ugyanis leginkább a korábban kimagasló gabona-termésátlagokat produkáló alföldi megyékben pusztít. Bizonytalanságot jelent a baromfitermelésben, hogy a korábban rezsicsökkentéssel védett kisüzemek hogyan tudják érvényesíteni energiaköltségeik drasztikus emelkedését. 

Ezt az árspirálhatást nem lehet megjósolni

 – mondta a BTT igazgatója. Befolyásolja a piacot az is, hogy várhatóan jelentős arányban zárnak be baromfinevelő telepek, és az is nagy kérdés, hogy a megváltozott környezetben mennyien adják vissza nyertes telepfejlesztési pályázataikat. 

Hasonlóan megjósolhatatlan, hogy a várható fogyasztáscsökkenés milyen módon megy végbe. Valószínűsíthető, hogy a fogyasztók az olcsóbb termékeket részesítik előnyben – de a csirkének melle, combja és farháta is van. Csorbai Attila szerint elképzelhető, hogy az értékesítés elmozdul az egész csirke irányába. 

Nyugat-Európában – ahol nem volt árstop – a költségnövekedés miatti áremelések hamar elérték a kereskedőket és a fogyasztókat minden állati terméknél, ami meg is jelent a fogyasztás csökkenésében. Az alacsonyabb fogyasztási szint következtében pedig a kereskedelem elkezdte visszafogni a megrendelt mennyiségeket, és elindult a készletfelhalmozás. Ez pedig részben többletköltséget jelent, de az is a következménye, hogy 

a készletek lefelé nyomják az árakat, ami pedig európai szinten is komoly problémákat okoz. 

Ebben a helyzetben a szakemberek sem mernek jóslásokba bocsátkozni arról, hogy hogyan rendeződik át a piac, és hogy az egyes termékeknél mekkora lesz a keresletcsökkenés. Annyi azonban bizonyos – mondta Csorbai Attila –, hogy a nehezebb gazdasági környezetben fogyasztók az olcsóbbat keresik. A BTT igazgatója szerint ugyanakkor ebben a csirke, valamint az étkezési tojás lehet a legkevésbé vesztes. Utóbbinál azonban a ketreces tartás elleni fellépések hosszabb távon még bizonytalanságot jelentenek.