A mindennapi megélhetést segítő juttatásokra vágynak a magyarok – derül ki az Edenred novemberi felmérésből, amelyben ezer hazai munkavállalót kérdeztek meg béren kívüli juttatásaikról. Kiderült, hogy jelenleg jóval fontosabb a munkavállalók számára a munkabéren felüli juttatások széles körű elkölthetősége, szükségleteik szerinti szabad felhasználása, hogy a mindennapi megélhetést segítse, és jóval kevésbé fontos szükségletük a jóllét támogatása.
A növekvő hatásaival összefüggésben a munkavállalók igényeit vizsgáló kutatásban megkérdezett ezer fő túlnyomó többsége inkább választana alacsonyabb nettó összegű juttatást, ha arra költhetné, amire szeretné.
Idén 5-10 százalék közötti béremelést kapott a válaszadók 34 százaléka, miközben 22 százalékuknak 5 százalék alatti emeléssel kellett beérnie, és 31 százalékuk bére egyáltalán nem változott. A béremelés elmaradása a kisebb, 5–50 főt foglalkoztató vállalkozásoknál a leginkább jellemző.
Évközi, elsősorban az infláció hatásait mérsékelni hivatott támogatásról már a válaszadók 31 százaléka számolt be: ezen belül 6 százalékot tett ki a béren kívüli juttatásban, 8 százalékot az évközi béremelésben és 17 százalékot az időszakos támogatásban részesültek aránya.
Valamilyen béren kívüli juttatásban a megkérdezettek 35 százaléka részesül idén, ezen belül a szellemi munkát végzők majdnem 40 százaléka, a fizikai dolgozók 30 százaléka.
Leggyakoribbak az évi egyszeri, illetve a havonta adott juttatások, ezek összege az évi 50 ezer forint alatti sávtól egészen az 500 ezer felettiig szóródik.
A szellemi munkát végzők magasabb átlagos összegű juttatásokról számoltak be, 58 százalékuk évi 200 ezer forintnál is többet kapott, addig a fizikai dolgozóknál pont fordított a helyzet, körükben 66 százalék azok aránya, akik nettó 200 ezer forint alatti összeget kaptak.
A válaszadóknak mindössze 28 százaléka nyilatkozott úgy, hogy elégedett a juttatásaival, miközben 58 százalék csak részben mondhatta el ezt magáról.
A munkavállalók egyébként ragaszkodnak is a juttatásaikhoz: 30 százalékuknak jelentősen csökkenne a motivációja, ha megszűnne ez a támogatás 2023-ban, közel 40 százalékuknál pedig a mindennapi megélhetést is megnehezítené.
A saját megítélésük szerint átlagos színvonalon élők mindennapi életére is jelentős hatást gyakorol a növekvő infláció: ennek nyomán a megkérdezettek 96 százaléka változtat vagy már változtatott is a vásárlási szokásain, 80 százalékuk jobban átgondolja, hogy mire költi a pénzét, 62 százalék pedig úgy nyilatkozott, hogy próbál áttérni az olcsóbb élelmiszerek vásárlására.
Tömeges felmondáshoz vezethet a cafeteria megszüntetéseA magyarországi munkavállalók számára továbbra is az alapbér a legfontosabb. |
A jobb fizetés és a magasabb juttatások miatt a válaszadók közel 80 százaléka váltana, a megkérdezettek nagyjából 30 százaléka jelenleg is gondolkodik ilyen lépésen.
A magasabb fizetés, mint fő munkahelyváltási motiváció ugyanakkor kissé erősebb a fizikai dolgozóknál. Ami viszont különösen figyelemre méltó – és a mindennapi megélhetés támogatásának fontosságát támasztja alá –, hogy a válaszadók 84 százaléka inkább beérné 20 százalékkal kevesebb évi nettó juttatással, ha azt teljes egészében a mindennapi megélhetésére, például élelmiszerre, rezsire fordíthatná.
Egyértelműen látszik, hogy a növekvő infláció közepette a korábbinál is fontosabbá vált a munkavállalók számára, hogy olyan béren kívüli juttatásokban részesüljenek, amelyekre valóban szükségük van, és ténylegesen arra tudják fordítani, amire szeretnék. Emellett az is fontos, hogy a munkaadók valamilyen formában próbálják kompenzálni a növekvő infláció hatásait, amelyre a béremelésen kívül a juttatások bővítése is hatékony és rugalmas eszköz lehet
– nyilatkozta Szendrő Tamás, az Edenred Magyarország ügyvezető igazgatója.
