Ahogy kivezette a kormány a benzinársapkát, a kereskedők rögtön megduplázták az árrésüket

Nem az olaj, nem az olajtermékek és nem is az árfolyam magyarázza az üzemanyagár Magyarországi emelkedését, hanem a hazai kis- és nagykereskedelmi árrés megduplázása – erről az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője beszélt a Világgazdaságnak.

Pletser Tamás jelezte, hogy mivel a vonatkozó adatok nem publikusak, ezért az nem ismert, hogy arányait tekintve mennyi esik a megemelt haszonkulcsból a nagykereskedelemre, és mennyi a kiskereskedelemre, de 

Az utóbbi vezetett tehát ahhoz, hogy a régióban a magyar kutakon a legdrágább tankolni. Erről a napokban lapunk részletesen is beszámolt. Ausztriához képest a december végi itthoni árszint a benzinnél literenként 47, a dízelnél 51 forinttal volt fentebb. Szlovéniával – igaz, ott ársapka van érvényben – összevetve ugyanez 99 és 91 forint volt. 

De miért?

A magyar üzemanyagár-sapka 2021. novemberi bevezetése előtti átlagos és jellemző nagy- és kiskereskedelmi árréshez képest mára 60-80 forinttal magasabb a literenkénti ár a töltőállomásokon. A szakértő ennek kapcsán úgy fogalmazott, hogy az árrés „drasztikusan” megnőtt a piaci szereplőknél. Ezt a fordulatot a verseny csökkenésével és a politikai beavatkozás kockázati felárával magyarázta, amely szerint az ársapka ismét visszatérhet.

Arra a kérdésre, hogy a megemelt árrés nem szól-e annak, hogy az üzemanyag-kereskedők megpróbálják „visszakeresni” az elmúlt 13 hónapban a 480 forintos hatósági ár miatt elmaradt profitjukat, Pletser Tamás úgy reagált, hogy bár ez a mindennapi nyelvre lefordítva igaz, a megközelítés mégis rossz:

A versenyhelyzet szűkülése azt a logikát erősítette fel, hogy bátrabban árazható drágábbra az üzemanyag, a fogyasztók így is kénytelenek megvásárolni. 

Meddig marad ez a helyzet?

Az Erste elemzőjének várakozása szerint az elszállt hazai árrés majd le fog csökkeni, a kérdés inkább az, hogy milyen időtávon. Ebben pedig meglehetősen borúlátó, úgy véli, akár az öt-tíz év is reális lehet. Rámutatott, hogy a magyar üzemanyagpiac felépítése 30 évet vett igénybe, az árspaka réme pedig évekig a szereplők szeme előtt lebeghet. Vagyis amíg a hatósági ár előtti versenypiac nem tér vissza, addig a kereskedők a megduplázott hozamkulcsot alkalmazhatják.

A Mol gyakorlatán is inkább az érződik, hogy próbál élni a piaci lehetőségekkel. Pletser Tamás azt viszont nem látja megalapozottnak, hogy a Mol áthárítaná a kiskereskedelemre a rá kivetett 95 százalékos extraprofitadót. Azt is megjegyezte, hogy az ársapka teremtette helyzettől függetlenül, normál körülmények mellett is minden bizonnyal nőtt volna az árrés, mivel a kereskedőkön az energiaárak elszabadulása miatt jókora költségnyomás van. A töltőállomások fenntartása önmagában sem olcsó, nem beszélve az üzemanyag kiszállításáról.