A Központi Statisztikai Hivatal szerdán publikált gyorstájékoztatója szerint 2022 októberében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 510 500 forint, a kedvezmények figyelembevételével számolt nettó átlagkereset 352 ezer forint volt. Ezzel kapcsolatban Regős Gábor, a Makronóm Intézet szakmai vezetője a Világgazdaságnak elmondta: októberben a bruttó átlagkereset 18,4 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, azaz a keresetek dinamikus emelkedése folytatódott, sőt, tovább fokozódott, hiszen az előző hónapokban a növekedés mértéke rendre 15,3, 16,5, illetve 17,5 százalék volt, azaz sok helyen a munkavállalók rendkívüli béremelésben részesültek az adatok alapján, némileg kompenzálva a magas inflációt.

shopkeeper serving customer in delicatessen shop
Az inflációs csúcs 25 és 30 százalék között lehet az első fél évben.
Fotó: Betsie van der Meer

 

Reálbér-növekedés a második fél évben

Kedvező hír, hogy az egyes ágazatok béremelkedésében nem volt érdemi eltérés, csupán a humán egészségügyi, szociális ellátás, illetve az egyéb szolgáltatás ágazatok bérnövekedése haladja meg az átlagot jelentős mértékben, míg az oktatás, valamint a művészet, szórakoztatás ágazatoké kismértékben elmarad attól. A reálkeresetek azonban októberben az erőteljes keresetemelkedések ellenére is 2,2 százalékkal csökkentek a 21,1 százalékos miatt. 

Ellenben az év első tíz hónapját nézve a reálkereset még átlagosan 4,3 százalékkal nőtt, ami nemzetközi összehasonlításban kedvező teljesítmény, hiszen más országokban ezen időszakban a reálbérek csökkenése volt jellemző, tekintettel az alacsonyabb év eleji bérfejlesztésekre. 

A reálbérek éves alapú mérséklődése várakozásunk szerint még a következő időszakban is fennmarad, hiszen az idei évet várhatóan 25-30 százalékos inflációval indítjuk, míg az év egészét 17-18 százalékos infláció jellemezheti, miközben a bérek emelkedése 15-16 százalék körül lehet átlagosan. Ez utóbbi szempontjából a januári kereseti statisztika lesz majd igazán mérvadó.

Így a reálbérek változása az idei év második felében kerülhet ismét a pozitív tartományba, vagyis a 2022 második felében megtört hosszú reálbér-emelkedési ciklus az infláció enyhülésével 2023 második felében indulhat újra. 

A béremelkedéseket az idei évben a és a garantált bérminimum emelkedése, a magas infláció és a munkaerőhiány hajthatja. 

Friss makrogazdasági előrejelzései szerint a Pénzügyminisztérium mérsékelt reálbér-növekedésre számít idén, majd felgyorsult bővülésre a következő években.

PM: lassul idén a növekedés, az átlaginfláció még nem

Közzétette makrogazdasági prognózisait 2023-ra és a következő évekre a Pénzügyminisztérium, és ahogy várható volt, nehéz évre számít, de utána újra fellendülés következhet.

A reálbérek tavaly Európa-szerte csökkentek, és számos országban idén további romlásra számítanak, sőt az Európai Központi Bank feje kifejezetten kérte is, hogy tegyenek féket a bérekre az euróövezetben, mert ár-bér spirálba csúszhat Európa.

Nyers újévi figyelmeztetés Frankfurtból: le kell állítani az európai béreket

Christine Lagarde attól tart, hogy az európai bérek gyors ütemű emelkedése fokozza az inflációt. Az Európai Központi Bank elnöke szerint az eurózónában meg kell állítani a fizetések növekedését, különben nem lehet gátat szabni a pénzromlásnak.

Megemelt inflációs várakozás

Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője szerint idén az éves átlagos infláció 18 százalék körül alakulhat, de 2023 első felében 20 százalék feletti szinteket is elérhet. Ez befolyásolja majd a vállalati bértárgyalásokat, hisz a munkavállalók minden bizonnyal az inflációs folyamatok kompenzálására törekednek majd a tárgyalásokon. 

A azonban nagyon feszes marad idén is, emiatt várhatóan nem lesznek elbocsátások, leépítések az országban, és nagyobb vállalati csődökre sem kell számítani. 

A nominális bérek, pont a magas infláció miatt, vélhetően 20 százalék körül emelkednek, a reálbérek ennek hatására csupán nulla és 2 százalék körül nőhetnek. A béreknél szélesebb kategóriát jelentő reáljövedelmek – szintén a magas pénzromlási ráta hatására – átkerülnek a negatív tartományba – húzta alá a Raiffeisen vezető elemzője. Hozzáfűzte:

a kockázatok az infláció esetében inkább felfelé, a bérek vonatkozásában lefelé mutatnak. 

A Magyar Nemzeti Bank szakértői a jegybank legutóbbi, decemberi inflációs jelentésében 2023 egészére 15–19,5 százalékos inflációt várnak. Véleményük szerint nemzetgazdasági szinten idén a bruttó átlagkeresetek – a teljes munkaidőben foglalkoztatottakra nézve – 9,8–10,8 százalékkal emelkedhetnek. Az MNB elemzői csapatának becslése szerint ugyanakkor a lakosság reáljövedelme szerényen, 0,6–1,6 százalékkal mérséklődik.