PM: lassul idén a növekedés, az átlaginfláció még nem

A Pénzügyminisztérium közzétette gazdasági előrejelzéseit az új évre és a 2026-ig terjedő időszakra. Amint várható volt, a gazdasági növekedés lelassulására számít 2023-ban, miközben az infláció az év átlagában még nem lassul 2022-höz képest, az évtized közepére azonban a prognózis szerint visszatérhetünk a korábbi kedvező trendekhez.

A PM úgy becsüli, a tavalyi háborús-inflációs évben 4,8 százalékra lassulhatott a GDP éves növekedése a 2021-es 7,1 százalékról. Miközben Európa 2022–2023 fordulóján recesszióba siklik, jövőre a magyar gazdaság 1,5 százalékkal növekedhet, de a következő években visszatérhetünk 4 százalék fölé.

Az infláció az év második felében csökkenhet meredeken

A 2021-ben még 5,1 százalékra mért éves átlagos infláció tavaly 14,6 százalékra pattant fel, és idén sem számít a Pénzügyminisztérium ennél kevesebbre. Az idei 15 százalékos jóslata éves átlag, korábban kormánypolitikusok többször is azt jelezték előre, hogy az év végére ismét egy számjegyűvé válhat a drágulás havonta közölt éves mértéke. 2024-re már csak 4,3 százalékos átlagos inflációt vár a PM, a következő két évre pedig 3 százalékot.

Nem csökken a reálbér

Tavaly az év második felére gyorsult fel az infláció, most az év elején még magas maradhat, mindezek ellenére tavaly sem csökkentek a reálbérek, és erre az idei nehéz évben sem számít a minisztérium. A 2022-es 2,2 százalékos reálbérnövekedés után idén 0,7 százalék további bővülést jövendöl, a következő években pedig legalább 5 százalékos éves növekedési ráták jöhetnek a bérek reálértékében.

A reálbérek tavaly Európa-szerte csökkentek, és számos országban idén további romlásra számítanak.

Lelassul a fogyasztás növekedése, de nem a mínuszba

Az infláció felpörgésének hatása, ami csökkenti a bérek reálértékét, megmutatkozik a háztartási fogyasztás előrejelzésekben. A tavalyi mintegy 6,7 százalék után idén már csak 0,9 százalékkal növekedhet a fogyasztás, de jövőre már 3 százalékkal, a következő években pedig ennél is többel. 

A háztartási fogyasztási kiadások nagyjából ugyanebben az ütemben növekedhetnek, a természetbeni társadalmi juttatások növekedési üteme ugyanakkor tartósan csökkenhet a tavalyi 4,2 százalékról évi 1,2 és 1,5 százalék közé a következő esztendőkben. A közösségi fogyasztás a 2023-ra előre jelzett 0,5 százalék után a következő években 1,3-1,4 százalékkal bővülhet.

Visszaesnek a beruházások

Nehéz évet sejtetnek a külkereskedelmi előrejelzések is, az export növekedése a tavalyi 8 százalékról idén 2,8 százalékra lassulhat, ugyanakkor az import is fékez a PM szerint, 8,3-ről 1,4 százalékra, aztán a következő években a kivitel és a behozatal is lényegesen magasabb tempóra kapcsolhat újra.

A leglátványosabban talán a beruházások gyengülnek idén. Tavaly a becslés szerint még 6,4 százalékkal bővültek, idén azonban 1,4 százalékos csökkenésről szól az előrejelzés. Jövőre ismét 4,9 százalékos növekedésre számítanak.