A vártnál gyengébb harmadik negyedéves gazdasági teljesítmény miatt a 2022. évi GDP-növekedési előrejelzését 5,3 százalékról 4,8 százalékra csökkentette a Magyar Bankholding elemzői csapata, azonban az idei évit 0,4 százalékról 0,8 százalékra emelték – mondta Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője a Világgazdaságnak.
Az elhúzódó háború, az elszálló energiaárak negatív hatásai, a romló külső környezet, az emelkedő kamatszint, a kedvezményes háztartási energiaárak részleges megszüntetése, valamint a tavalyi súlyos aszálykárok számottevően rontották az ország tavalyi gazdasági teljesítményét.
Az aszály által sújtott mezőgazdaság a tavalyi alacsony bázis miatt idén viszont pozitívan járulhat hozzá a gazdasági növekedéshez, ha nem ismétlődik meg az elmúlt évi rendkívüli aszály.
Suppan Gergely kitért arra, hogy a tavalyi utolsó negyedévben további jelentős lassulást, az idei első fél évben pedig visszaesést várnak a gazdaság éves alapú teljesítményében. Negyedéves alapon folytatódhat a gazdasági volumen kismértékű csökkenése, így technikai recesszióra lehet számítani, a fűtési szezon lefutásával, a második negyedévtől azonban ismét növekedés várható.
Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője úgy vélte: az euróövezet gazdasága idén a nagymértékű lassulást semmiképpen nem tudja elkerülni, de a válságot igen. A nagyon nyitott, de viszonylag kis méretű gazdasággal rendelkező Magyarország számára pedig rendkívül fontos, hogy milyen külső környezetre számíthatunk . Míg 2022 második felében a magyar gazdaság vitathatatlanul recesszióba süllyedt, addig 2023 már a lassú kilábalást hozhatja el. Miközben a tavalyi még úgy is meghaladta éves szinten a 4 százalékot, hogy erős volt a lassulás 2022 második felében, 2023-ban 1 százalék körüli növekedés lehet a reális. Az energiakereskedelmi hiány valamennyivel alacsonyabb lehet, mint 2022-ben – ha például az év eleji energiaárak velünk maradnának, akkor 5-8 milliárd euróval is javulhat a külső pozíciónk. A lakosság reáljövedelme negatív lehet 2023-ban, annak ellenére, hogy a feszített számos ágazatban okozhat inflációt meghaladó mértékű béremelést. A lakossági fogyasztás a legjobb esetben is csak stagnál 2023-ban.
Romló cserearányok, tetemes összegű energiaszámla
Suppan Gergely arról is szólt, hogy az orosz–ukrán háború érdemben felülírta a külkereskedelmi kilátásokat. Az energiahordozók és más nyersanyagok árainak drasztikus emelkedése szignifikánsan rontja a cserearányokat. Az energiaegyenleg önmagában 8,6 milliárd euróval járult hozzá a külkereskedelmi mérleg romlásához tavaly az első tíz hónapban.
Idehaza a beruházások és a fogyasztás lassulása miatt a külkereskedelmi egyenleg romlásának mérséklődésére lehet számítani a következő hónapokban. A háború és a gázárak elszállása miatt azonban tavaly a várakozások szerint mintegy 9 milliárd eurós hiányba fordulhatott a külkereskedelem, a tavalyelőtti 1,62 milliárd euró többlet után. Idén a belső kereslet mérséklődése lassíthatja az növekedését. Az új exportkapacitások tovább növelhetik a kivitelt, mindezek következtében 5 milliárd euróra csökkenhet a külkereskedelmi deficit.
Jelentős folyómérleghiány
Suppan Gergely rámutatott: a folyó fizetésimérleg-adatok alapján 2022 első háromnegyed évében az egyenleg 5,8 milliárd euróval, 9,3 milliárd euróra romlott az előző év első háromnegyed évéhez képest, amit teljes mértékben a cserearányromlás okozott. Az energiaegyenleg romlása nélkül 1,8 milliárd euróval javulhatott volna a folyó fizetési mérleg. Tavaly elérhette a 12,8 milliárd eurót a folyó fizetési mérleg hiánya, ami a 7,5 százalékának felel meg, a tőkemérleggel együtt pedig a külső finanszírozási igény 7,7 milliárd euró, azaz a GDP 4,5 százaléka lehetett.
Idén a belső kereslet enyhe visszaesése és az növekedése miatt 5,8 milliárd euróra, a GDP 2,9 százalékára csökkenhet a folyó fizetési mérleg hiánya, míg a külső finanszírozási igény 2 milliárd euróra, a GDP 1 százalékára mérséklődhet. A folyó fizetési mérleg hiányát túlnyomórészt a működőtőke-beáramlás finanszírozza – húzta alá Suppan Gergely.
Török Zoltán úgy vélte: az export idén valószínűleg jól teljesít majd – részben a folyamatosan és jelentős mértékben bővülő exportkapacitásoknak köszönhetően (elsősorban az autóiparban és a kapcsolódó ágazatokban, így kiemelten az autóakkumulátor-gyártásban), részben a gyenge forintárfolyam versenyképességet támogató hatása miatt.
Nem valószínű, hogy 2023 a forint éve lenne – a vezető elemző nem számít arra, hogy idén a forint felértékelődik az euróval szemben.
Az év eleji 400 alatti euróval szembeni forintárfolyam átmenetinek bizonyulhat, hiszen a viszonylagos konszolidáció ellenére is maradnak olyan tényezők, amelyek a gyengébb irányba tolhatják a kurzust. Ami az EU-val kapcsolatos híreket illeti: a legrosszabb forgatókönyv, vagyis a súlyos és azonnali forrásvesztés veszélye elhárult, de az visszatartásának az ügye korántsem tekinthető lezártnak. A magyar gazdaság strukturális sérülékenysége – az energiafüggőség és az eladósodottság magas szintje – szintén velünk marad. Összességében tehát nagyobb annak a valószínűsége, hogy inkább a 400-as szint fölött, mintsem alatta legyen a forint-euró árfolyam. Az talán elkerülhető, hogy 2023 ismét akkora árfolyamzuhanást hozzon, mint 2020 vagy 2022, legalábbis ehhez jókora váratlan és negatív külső sokk kellene, mint a pandémia vagy az orosz–ukrán háború.
Mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentés
Suppan Gergely emlékeztetett: a kormány a tavalyi 4,9 százalékos GDP-arányos hiánycél tartása érdekében egyenlegjavító intézkedéseket vezetett be. Az államháztartás egyenlegére számottevő kockázatot jelentenek a megugró piaci gáz- és energiaárak, valamint a kamatok emelkedése miatt érdemben emelkedő kamatkiadások, amelyek ellensúlyozására a kormány extraprofitadót vezetett be nyolc szolgáltatási ágazatra. Egyúttal mintegy 1200 milliárd forintnyi kiadáscsökkentést jelentett be a kabinet, amely elsősorban az állami beruházásokat és a működési kiadásokat érinti. A gáztartalékok további emelése érdekében a kormány 740 milliárd forint értékben további gázbeszerzésről döntött tavaly, aminek hatására az államháztartás hiánycélja a GDP 6,1 százalékára módosult. A viszonylag magas nominális növekedésnek köszönhetően az államadósságráta 2022-ben a GDP 72 százaléka alá mérséklődhetett, a ráta csökkenése idén is folytatódhat.
A Magyar Bankholding vezető elemzője rámutatott: az új év első hetében nagyot erősödött a forint, miután sikeresen áttörte a 400-as szintet az euróval szemben. A forint erősödésének hátterében több tényező állhatott. A leglényegesebb az európai gáz- és áramárak meredek zuhanása, amihez hozzájárult az Európa-szerte kifejezetten enyhe téli időjárás, valamint az európai gáztárolók magas feltöltöttségi szintje. Az energiaárak zuhanása érdemben enyhíti a folyó fizetési mérleg hiányát, illetve az azzal kapcsolatos aggodalmakat, egyúttal számottevően csökkenti az energiaszámlát. Emellett mindez mérsékelheti a költségvetés rezsitámogatásokra fordítandó összegét, ami részben alacsonyabb hiányhoz, részben más programok finanszírozásához vezethet, így javítva a növekedést.
A forint-euró árfolyam alakulását emellett támogatta az idei év elején végrehajtott sikeres dollárkötvény-kibocsátás, amellyel elegendő devizatartalék áll az ország rendelkezésére. Eközben a külföldi befektetők forintállampapír-állománya három nap alatt 1145 milliárd forinttal, mintegy hárommilliárd euróval bővült, ami erőteljes forintvásárlásokat okozhatott.
Ha az energiaárak a jelenlegi szinten stabilizálódnak vagy tovább mérséklődnek, az pozitív hatással lehet a forint árfolyamára. Szintén lényeges, hogy hogyan alakul az euró dollárral szembeni árfolyama, amelyet egyrészt az európai gazdaság megítélése, ám túlnyomóan a Fed kamatemeléseivel, a kamatemelési ciklus lezárásával, valamint az esetleges kamatcsökkentési ciklus megkezdésével kapcsolatos várakozások alakíthatnak.
Enyhén erősödhet a forint
Suppan Gergely a forint árfolyamában a közeljövőben nem vár nagyobb erősödést.
Összességében 2023 során fokozatos és lassú erősödésre számít, szerinte a tavaly látott szélsőséges kilengésekre jóval kisebb az esély. Az idei év végéig 385–390-ig erősödhet az euróval szemben a hazai fizetőeszköz, ami reálisnak tűnő forgatókönyv.
Török Zoltán szerint az infláció idén januárban valószínűleg 26 százalék körül éri el a csúcsát, de az idei év első felében még 20 százalék fölött marad. Az év második felében azonban nagymértékű csökkenés következhet, és van esély arra, hogy 2023 decemberében egy számjegyű tartományba süllyedjen. Az infláció mérséklődése már a legtöbb európai országban elindult. Jelezte: idén, az év egészében 18 százalék körüli lehet az átlagos infláció. A Raiffeisen vezető elemzője azt valószínűsíti, hogy míg 2022-ben fokozatosan emelkedett az infláció, addig 2023-ban fokozatosan mérséklődik majd a pénzromlás üteme az év során.
