A digitális edukáció folyamatát vizsgálta a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, valamint a Magyar Elektronikus Műsorszolgáltatók Egyesülete által tavaly ősszel elkészített kutatás, amely kíváncsi volt a digitális eszközhasználattal és a különböző médiatartalmakkal kapcsolatos fogyasztási szokásokra is.

tiktokozó gyerek
Fotó: Shutterstock

A felmérésből kiderült, hogy a 10–15 évesek egy átlagos hétköznapon közel 2, hétvégenként pedig majdnem 3 órát töltenek a világhálón, valamint az is, hogy 

a gyerekek médiafogyasztásában gyorsabb a változás az új technológiák irányába, mint az idősebb korosztályokéban.

A legtöbben a felső tagozatba lépve kapják meg az első okostelefonjukat.

A kutatás korosztályonként is jelentős változásokra mutat rá. Nem meglepő módon óvodáskorban az internethasználat és az online játékok alig kerülnek elő, a webet kizárólag a kedvenc mesék megtekintésére használják, főként a YouTube és más mesecsatornák felületén.

Az alsó tagozatban azonban már előkerülnek a játékok, ám itt még viszonylag erős a szülői felügyelet. Ebben a korosztályban a kutatás szerint a fiúk olyan játékokkal játszanak, mint a Minecraft és a Fortnite, a lányok pedig az öltöztetős, az állatos, a gondoskodásra épülőket részesítik előnyben. Ez a korosztály már az oktatásban is kapcsolatba kerül az internettel, elsősorban az idegen nyelvek kapcsán, és 

itt jelenik meg először a közösségi média használata is, ahol már a TikTok viszi a prímet a Facebook helyett.

tiktokozó gyerek
Fotó: Shutterstock

A 10–15 évesek körében már a közösségi oldalak jelentik az internetezés fő részét, legyen szó Facebookról, Instagramról vagy TikTokról. Háromból ketten vannak fent a Facebookon míg a TikTokot is minden második-harmadik gyerek használja. Ebben a korban 

a közösségi média és a tanulás mellett egyre nagyobb szerepet kap a távoli rokonokkal, barátokkal való kapcsolattartásban is a világháló.

A felmérés szerint a szülők és a pedagógusok nagyjából azonosnak látják a digitális eszközök, a tévé és a közösségi média előnyeit-hátrányait, és egyetértenek abban, hogy a tévézés és az internetezés kontrollált körülmények között a gyerekek előnyére is válhat. A kicsik növekedésével párhuzamosan azonban a szülői aggodalmak is nőnek, így a felső tagozatosok szülei jóval érzékenyebbek mint az alsósoké, hiszen már a gyerekek nagyjából hatoda találkozott nem kívánt tartalmakkal vagy volt internetes zaklatás áldozata, míg 

10 százalékuk azzal is szembesült, hogy a gyerek jelszavát ellopták, vagy a profilját feltörték.

Ezért a szülők leginkább a gyerekeket érő zaklatástól, az agresszív, szexuális tartalmaktól félnek, továbbá attól, hogy a gyereküknél függőség alakul ki. A szülők, a tanárok és az óvodapedagógusok a mozgásszegény életmódban, a fizikai aktivitás csökkenésében, ezáltal a gyerekek testi-fizikai állapotromlásában látják a fő kockázatot. A megkérdezett szülők 38–44 százaléka tart ettől a veszélytől, míg a tanárok, a pedagógusok sokkal aggasztóbbnak ítélik a kérdést, 62–78 százalékuk osztja ezt a véleményt.