Kedden ismét összeül a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa, hogy döntsön az alapkamat mértékéről, amely szeptember óta változatlanul 13 százalékos szinten tartózkodik. Matolcsy Györgynek a múlt héten a Gazdasági Versenyhivatal elnökével való találkozója után nagyjából sejthető, hogy milyen döntés döntés születik.
Általános elemzői vélekedés szerint januárban vagy februárban tetőzhet a drágulás, valahol 25 százalék környékén. Sok múlik azon, hogy a kormány mikor vezeti ki az árstopokat, amelyeket az MNB egy ideje már kritizál, ugyanis szerintük a hatósági árak a helyettesítő termékeken keresztül hozzájárultak a magas inflációhoz.
Mindenesetre Banai Péter Benő, a Pénzügyminisztérium államháztartásért felelős államtitkára a Költségvetési Bizottságban elég egyértelműen fogalmazott, amikor azt mondta, a kormány és a jegybank is egyetért a kivezetésükben, a kérdés csak az szerinte, hogy mikor. Az államtitkár úgy vélte, mindez annak függvénye, hogy a gazdasági helyzet normalizálódjon és az infláció is csökkenjen. A mostani számítások alapján a nyár elejéig szinte biztosan 20 százalék fölött maradhat az áremelkedés hazánkban.
Emiatt a Raiffaisen Bank elemzői múlt héten kiadott negyedéves előrejelzésükben azzal számolnak, hogy leghamarabb a 18 százalékos irányadó rátához nyúlhat hozzá a Monetáris Tanács, amire szerintük kedvező körülmények esetén már márciusban sor kerülhet. Az alapkamat csökkentésével láthatóan még kivár a jegybank, várhatóan csak ősszel, egy évvel a 13 százalékos szint elérése után indíthatják be Matolcsyék kamat fokozatos lefaragását, amely a Raiffeisen szakértői decemberben lehet ismét egy számjegyű.
A jegybank óvatossága érthető, ha valóban pozitív reálkamatot szeretne elérni, ahogy már többször jelezte, akkor nem várhatók gyors lépések.
Ezenfelül ott van a forint árfolyama is, amit nem hagyhatnak figyelmen kívül az MNB-ben. A hazai deviza múlt héten az euróval szemben 5, míg a dollárral szemben 7 hónapos csúcsára erősödött, a Fitch pénteki döntése után azonban visszapattant – ahhoz már nem volt elég erő benne, hogy áttörje a 390-392-es árfolyamnál található támaszt. A londoni cég az uniós források körüli bizonytalanságok miatt stabilról negatívra csökkentette a hazai kilátásokat, ám a besorolást megerősítette.
A veszély ezzel együtt nem szűnt meg, a Standard and Poor’s, amely pénteken szintén vizsgálat alá veszi hazánkat, már tavaly jelezte, hogy a nyáron esedékes felülvizsgálat alkalmával leminősítheti Magyarországot, ha ezek a bizonytalanságok továbbra sem szűnnek meg. Banai Péter Benő ugyanakkor a parlamenti meghallgatásán nagyon határozottan állította, hogy erős a bizalom a hazai gazdaság iránt, amit szerinte bizonyít, hogy rendszeresen túljegyzik a hazai papírokat a kötvénykibocsátásokon. Ahogy korábban írtuk, óriási tartalékot képezett a magyar gazdaság, december-januári időszakban 4,25 milliárd dollárt vont be az adósságkezelő, miközben a devizatartalék 42 milliárd euróra emelkedett, ami történelmi rekord.
