Nem változott a Költségvetési Tanács álláspontja, teljesíthető lesz az idei költségvetés
A Költségvetési Tanács (KT) honlapján is elérhető állásfoglalásban a tanács tudomásul veszi, hogy idén a GDP-arányában a kormányzati szektor eredményszemléletű (ESA) hiánya 3,9 százalékra nő 3,5 százalékról, míg az államháztartás pénzforgalmi hiánya 4,5 százalékra módosul a korábbi 3,3 százalékhoz képest. Továbbra is szorgalmazzák a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben azt a gazdasági körülmények megengedik – jegyezték meg.
A testület megállapította, hogy a tervezet 2023-ra – az eredetileg alapul vett 4,1 százalékkal szemben – 1,5 százalékos gazdasági növekedéssel számol. A növekedés meghatározó arányban az export importot meghaladó emelkedésének lenne a következménye, tehát jelentős mértékben függ a külpiaci folyamatoktól – szögezték le.
Kovács Árpád szerint kérdéses, hogy tartható-e a jövő évi költségvetésA Költségvetési Tanács jókora kockázatokat is lát a jövő évi büdzsében. Kovács Árpád szerint szűkösen teljesíthetők csak a célok. |
Arra is kitértek, hogy a belső kereslet lassul:
a reáljövedelmek mérséklődése visszafogja a lakossági fogyasztást, a bizonytalan gazdasági kilátások csökkentik a vállalati beruházásokat, miközben az állami szektor is átütemezi a beruházásait.
A tervezett gazdasági növekedés akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek – figyelmeztettek.
A tanács üdvözölte azt a rendelkezést, hogy ha 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező többletbevételt – a nyugdíjprémiumon felül – a hiány mérséklésére fordítják.
A KT nyugtázta, hogy a tervezet továbbra is biztosítja az eredeti költségvetésben megfogalmazott főbb társadalompolitikai célok megvalósítását. Ide tartozik a rezsicsökkentés átlagfogyasztásig történő megőrzése, a családok támogatása, az idős emberek védelme, továbbá a honvédelmi képesség erősítése. A törvény megteremti a lehetőséget a nyugdíjaknak az inflációval azonos mértékű emelésére, a közfeladatot ellátó intézmények megugró energiaköltségeinek a részleges kompenzálására, az államadóssághoz kapcsolódó magasabb kamatkiadások finanszírozására – tették hozzá.
Az infláció éves átlagban a módosítás alapjául szolgáló makrogazdasági pályának megfelelően alakulhat (15 százalék, ha nem lépnek fel újabb negatív hatások
– áll a szövegben. A kockázatok között megemlítették az orosz agressziót és más geopolitikai konfliktusok eszkalálódásának veszélyét, az ellátási láncok töredezettségét, az energia- és nyersanyagárak tartósan magas szintjét.
A testület szerint veszélyezteti a költségvetés teljesíthetőségét az is, hogy az adóbevételek emelkedése a bér- és keresettömeg, valamint a nominális fogyasztás jelentős mértékű növekedésén alapul, és egyes sorokon meg is haladja az adóalapok várt növekedését. Kiadási oldalon a dologi kiadások nem emelkednek olyan mértékben, mint ahogy a működési költségek emelkedése várhatóan szükségessé teszi. Ez még rendkívüli takarékossági intézkedések mellett is érdemi teljesíthetőségi kockázatokat hordoz – fejtették ki.
Az energiaárak emelkedésének kompenzációján kívül a költségvetés a magas infláció miatti többletkiadásokra nem biztosít többlettámogatást, ami jelentős teljesíthetőségi kockázatot hordoz – mutattak rá.
Az államadósság 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik a tavalyi év végére várt 73,5 százalékról a tervezet szerint
– erősítették meg.
A KT háromfős testület, tagjai Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke, elnöke pedig Kovács Árpád volt számvevőszéki elnök.
A testület anyaga szerint a kormány szerdai ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az idei költségvetési törvény módosításara vonatkozó törvényjavaslat-tervezetet, ezután Varga Mihály pénzügyminiszter véleménykérő levele mellékleteként küldte el a dokumentumot a testület elnökének.
