Mára egyértelművé vált, hogy a következő évtizedben a Magyarország előtt álló legnagyobb stratégiai kihívás az, hogy kikerüljön a közepes fejlettségű országok köréből, és felzárkózzon a fejlett államokhoz, Közép-Európán belül pedig regionális középhatalmi státuszt érjen el – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Széll Kálmán Alapítvány karácsonyi vacsoráján. A zárt körű eseményen elhangzott beszéd főbb megállapításait Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója foglalta össze a Mandiner.hu-n megjelent írásában.

Fotó: Attila Kisbenedek / AFP

A kormányfő szerint ennek a feladványnak a megoldása már önmagában nagy kihívás, és nem is minden országnak sikerült a felzárkózás. További nehézségeket – vagy éppen lehetőséget – jelent hazánknak, hogy mindezt a fejlődési pályát egy széttöredezett világrend mellett kell bejárnia. Az új rend kontúrjai még csak most alakulnak, de egy dolog bizonyos: 

ha visszaáll a hidegháború korának blokkokon alapuló nemzetközi rendje, akkor az a nemzetközi kapcsolatépítés és visszaesésével, ennek következményeként pedig akár Magyarország eljelentéktelenedésével fenyeget.

Mindez alapvető kihívás elé állítja az intenzív felzárkózó pályára álló hazánkat.

A kétkomponensű problémára jelenthet választ az összekapcsoltságon alapuló modell, amely Magyarország felzárkózási stratégiájaként szolgál már most is. Utóbbi részeként tovább kell növelni a már így is rekordokat döntő külföldi működőtőke-beruházást, valamint az energetika terén minél több kapcsolatot szükséges kiépíteni a világ és a szűkebb régió nagy elosztópontjaival. 

A regionális együttműködéseket tovább kell erősíteni, hiszen egy összekapcsolt modellben a regionális kapcsolatok a legfontosabbak, s erre a Kárpát-medence gazdasági és földrajzi egysége kifejezetten alkalmas.

Ezenfelül régiós és globális szereplővé kell tenni a magyar bankszektort, amely valamennyi gazdasági ágazat katalizátora.

A felsőoktatás már megkezdett átalakítását arra kell felhasználni, hogy elősegítse a tudástranszfert az ipari szereplők és a távoli kutatóközpontok vonatkozásában. Végül a jelenleginél hangsúlyosabban szükséges jelen lennünk a nemzetközi térben, elsősorban a nyilvános diplomácia eszközparkjával. Az iparágak szintjén pedig a klaszterek kiépítésére alkalmas hadiipar és az utóbbi évtizedekben felértékelődő infokommunikációs szektor mellett az összekapcsoltságra leginkább alkalmas élelmiszer-, gyógyszer- és járműipart érdemes megerősíteni.

Ez tehát Magyarország stratégiája a mostani évtized megnyerésére. A stratégia létezik, kigondolt, módszeres megvalósítása zajlik

– emelte ki a miniszterelnök.