Vegyes évet zárt 2022-ben a magyarországi lízingpiac: a finanszírozott összeg 18 százalékos bővülés után 859 milliárd forintot tett ki, ám eközben a szerződésszám 14 százalékkal, hozzávetőleg 70,5 ezerre csökkent – hangzott el a Magyar Lízingszövetség mai sajtótájékoztatóján. Az állomány forintban 14,5 százalékkal emelkedett, miközben a szerződések száma 1 százalékkal csökkent egy év alatt.
Kőszegi László, a Magyar Lízingszövetség főtitkára elmondta:
a kis- és középvállalkozói (kkv) szektor 64 százalékos súlyával továbbra is elsődleges ügyfélköre a lízingszolgáltatóknak, miközben a nagyvállalatok részesedése 19, a lakossági ügyfélköré pedig mindössze 8 százalékot tesz ki.
Ami az egyes eszközkategóriákat illeti, Nyikos Katalin, a szervezet elnökségi tagja arra hívta fel a figyelmet, hogy 2019 és 2022 között a legtöbb területen nőtt vagy stagnált a finanszírozott összeg, a bővülés éllovasai a mezőgazdasági eszközök, a nagyhaszonjárművek és a refinanszírozott flotta voltak. Ezzel párhuzamosan viszont drámai visszaesés volt tapasztalható a szerződésszám alakulásában a retail autófinanszírozásban, amely 42 százalékkal volt kevesebb a három évvel korábbihoz képest. Az utóbbi hátterében – a járművek árának robbanásszerű növekedése mellett – a szállítási problémák miatt állandósult hiány állt. A retail piacon közben a lakossági vásárlásokat szinte teljesen átvette a kkv-szektor, a 2019-es 13,6-ről 2022-re 61,5 százalékra ugrott az arányuk. A kkv-k mellett a nagyvállalatok részesedése is emelkedett, tavaly már elérte a 15,7 százalékot.
Ezzel szemben a lakosság 8782 darabos gépjárműbeszerzése már csak a 22 százalékos súlyhoz elég, szemben a 2019-es, akkor még 43,6 százalékos részesedéssel.
Az ellátási láncok problémái a flottaszegmenst is érintették, de az ügyfelek kompromisszumkészségének és a flottakezelők rugalmasságának köszönhetően
ez a piac is megőrizte válságállóságát, és a refinanszírozás a négyszeresére nőtt.
A nagyhaszonjárművek piaca a 2019-et követő visszaesést még nem tudta ledolgozni, de az elmúlt két évben már növekedni tudott, ám ebben a forgalomba helyezések mellett az árak emelkedése is fontos szerepet játszott. 2019 óta a mezőgazdasági gépeknél a forgalomba helyezett – és közben jócskán megdrágult – eszközök száma ugyan nőtt, de a lízing ezzel párhuzamosan 18 százalékkal csökkent. A mezőgazdasági eszközök nagy többsége (82,5 százaléka) új, a finanszírozásnál pedig elsősorban a kölcsön és a zárt végű pénzügyi lízing dominálja ezt a területet.
A nemzetközi trendek kapcsán Kőszegi László – a Leaseurope adatai alapján – arra hívta fel a figyelmet, hogy az eszközlízing-penetráció Magyarországon az európai piac átlagához képest még kifejezetten alacsony, 10-15 százalékot tesz ki. Ennek hátterében a többi országhoz képest kedvezőtlenebb adózási és szabályozási kérdések mellett a digitalizáció lemaradása áll.
Figyelemre méltó az is, hogy Európa egészében is a kkv-k dominálják az üzleti ügyfelek körét (72 százalékos aránnyal), ám a lakossági szektor aránya 29 százalékos, ami a többszöröse a hazainak.
Ami pedig az idei kilátásokat illeti, a Magyar Lízingszövetség várakozásai szerint a magas kamatok miatt az idén is nagyon fonosak maradnak a támogatott konstrukciók. A februárban indult Baross Gábor újraiparosítási hitelprogram nyújtotta lehetőségeket szintén maximálisan ki szeretnék használni a lízingcégek. A magas kamatkörnyezet nyomán az eurófinanszírozás szerepe is erősödhet.
A szervezetnél bíznak abban, hogy a szerződésszám idén eléri a tavalyi szintet,
és a finanszírozott összeg a múlt évihez hasonlóan alakul majd.
