Folytatódhatott a magyar gazdaság elmúlt hónapokban megfigyelhető lassulása, amit a negyedik negyedévben tovább súlyosbított az begyűrűzése. Ezzel 2020 eleje után szinte biztosan beállt a technikai Magyarországon – ez derül ki a Világgazdasághoz eljuttatott elemzői véleményekből. A Központi Statisztikai Hivatal kedd reggel teszi közzé a legutóbbi GDP-adatokat 2022 negyedik negyedévéről. Az év végén már igencsak érződött az energiaválság, valamint a gyorsuló hatása a reálgazdasági folyamatokban.
A kibocsátás folyamatosan esett tavaly, az évet még 8,2 százalékos kiugró bővüléssel kezdte a gazdaság, ami előbb 6,5, majd a harmadik negyedévben 4 százalékra lassult.
A VG elemzői konszenzusa szerint október és december között éves alapon már csak 0,6 százalékos volt a növekedés. Mivel negyedéves bázison 1,2 százalékkal csökkent a kibocsátás a szakértők szerint, ezzel teljesülhetett a technikai recesszió feltétele, ugyanis ez volt a második mínuszos negyedév.
Azonban még így is nagyon jól sikerült a tavalyi év, az elemzői konszenzusban szereplő 4,8 százaléknál az elmúlt 40 évben mindössze kétszer volt nagyobb a növekedés hazánkban, 2018-ban és 2021-ben.
A kiskereskedelem és az ipar lehetett a ludas
A negyedik negyedévben is folytatódhatott a gazdaság visszaesése a megugró infláció és a csökkenő reálbérek keresletszűkítő hatása miatt. Ezt támasztják alá a kiskereskedelmi adatok is, a boltok forgalma mintegy egy százalékkal esett vissza mind éves, mind negyedéves alapon – emelte ki Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője.
A szakember részletezte a negyedéves termelési adatokat, ezek szerint az ipari termelés növekedése 2,8 százalékra lassult, míg az előző negyedévhez képest közel 2 százalékkal csökkent, elsősorban az energiaintenzív iparágak termelésének visszafogása miatt. Rámutatott arra is, hogy noha az építőipar decemberi számait még nem ismerjük, valószínűleg szerény bővülést érhetett el mind negyedéves, mind éves összehasonlításban, így a kis súlya miatt nem befolyásolhatta a növekedését. Azonban az elemző szerint válságállónak bizonyult a vendéglátás és a szálláshely-szolgáltatás, az utóbbi kifejezetten impozáns növekedést ért el decemberben.
A kiskereskedelmi és ipari adatok fényében úgy tűnik, hogy a negyedik negyedévben a GDP jelentősebben zsugorodhatott az előző negyedévhez képest. Mindez adatokkal is alátámasztaná azon állításunkat, miszerint a magyar gazdaság 2022 második felében technikai recesszióban volt
– írta kommentárjában Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember szerint a legnagyobb visszahúzó erő a fogyasztás csökkenése lehetett, ami mellett a beruházások fékeződése is komoly gondot okozhatott. Szerinte az emelkedő kamatkörnyezetben elsősorban lakossági oldalon érdemben visszaesett a hitelfelvételi kedv és ez a lakossági beruházásokat, valamint a fogyasztást negatívan érinthette. Ahogy az ipar negyedik negyedévi gyengélkedése vélhetően az exportteljesítménynek sem tett jót, miközben a téli szezonra való felkészülés jegyében jelentősen megnőhetett az energiaimport volumene.
„Így összességében nagyon nehéz elképzelni, hogy melyik lehetett az a fő komponens, amelyik végül a GDP-növekedést érdemben segíthette volna. Pont ezért sokkal inkább negatív kockázatok övezik a negyedik negyedéves előrejelzést, és egy vártnál is gyengébb összteljesítmény azzal is fenyeget, hogy nem csak a negyedéves, de az éves bázisú mutató is negatívban lesz” – figyelmeztetett Virovácz Péter.
Felfelé mutató kockázatok az idei növekedésben
Az igazi kérdés persze sokkal inkább 2023, többé-kevésbé egyetértés van az elemzők között, hogy a magyar gazdaság elkerüli a recessziót, a bizonytalanság legfeljebb abban van, hogy az első vagy a második negyedévben megkezdődik- e a kilábalás. Virovácz Péter szerint az idei kilátások kevésbé kedvezők, ám az elmúlt hetek örvendetes eseményei a kínai, az amerikai és az európai gazdaságok kapcsán némileg kedvezőbb képet festenek a magyar külső kereslet számára. Szerinte emiatt 2023-ban az általa várt 0,7 százalékos növekedést inkább felfelé mutató kockázatok övezik.
Suppan Gergely is úgy látja, a jelenlegi, a tavalyihoz képest számottevően visszaeső, viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, valamint a zéró-Covid-politika után újranyíló kínai gazdaság hatására a növekedési fordulat hamarabb is bekövetkezhet, így a gazdaság lassulása is enyhébb lehet a jelenlegi várakozásokhoz képest. „Kérdés, hogy a hazai gazdaság már az első negyedévben kilép-e a technikai recesszióból, de a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat. Az idei növekedést az is támogathatja, ha nem ismétlődik meg a tavalyi rendkívüli aszály, így a mezőgazdaság hozzájárulása is számottevő lehet” – mondta az elemző.
