Igen gyászosan alakult az év vége a lakossági betétek szempontjából: decemberre 12 261,9 milliárd forintra olvadt az állomány, ami mindössze 32 milliárddal – 0,3 százalékkal – ugyan, de elmarad az egy évvel korábbi mennyiségtől – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. A csökkenés pedig azért is különösen figyelemre méltó, mert az elmúlt években rendre jelentős mértékben emelkedett a lakossági betétek állománya Magyarországon.
A jegybank statisztikái szerint az elmúlt év igen változatosan alakult a lakossági betétek szempontjából. Februárban még új csúcsra, 12 937 milliárd forint fölé ugrott az állomány, miután több egyszeri, nagyobb összegű kormányzati juttatás – a gyermekes családoknak járó a tizenharmadik havi vagy a „fegyverpénz” – is hozzájárult a lakossági számlák egyenlegének emelkedéséhez. Az év közben aztán vegyes irányú mozgásba kezdett az állomány:
ám az utolsó negyedévben több mint 574 milliárdnyi pénz tűnt el a folyószámlákról, vagyis három hónap leforgása alatt eltűnt a lakossági betéti portfólió 4,5 százaléka.
Figyelemre méltó azonban, hogy a lakossági devizabetétek állománya közel 39 százalékkal, 2500 milliárd forintra emelkedett tavaly. Ezzel az idegen fizetőeszközökben – leginkább euróban és dollárban – vezetett folyószámlabetétek súlya 14,7-ről 20,4 százalékra emelkedett a lakossági portfólióban: ekkora arányra pedig korábban nemigen akadt példa.
A devizabetétek állományának – és súlyának – látványos emelkedéséhez persze hozzájárult a forint árfolyamának alakulása is, ám az MNB adatai szerint a növekedésben a friss pénzek játszották a meghatározó szerepet.
Miközben ugyanis tavaly a forintbetéteknél összességében mintegy 690 milliárdos mínuszt mutatott a tranzakciók – vagyis a friss befizetések és a kivétek – egyenlege, addig a devizabetéteknél csaknem 560 milliárd forintos pluszt mutatott a mérleg.
(A megelőző évben, 2021-ben a forintbetéteknél még 1390, a devizabetéteknél pedig 191 milliárdos éves pluszt mutatott ki a tranzakciók egyenlegénél a jegybank.)
A betétállomány tavalyi, enyhe csökkenésével párhuzamosan a portfólió lejárat szerinti összetétele is átalakult valamelyest. A látra szóló és a folyószámlabetétek aránya tovább emelkedett, és a 2021. decemberi 79,9 százalékkal szemben a tavalyi év végén már elérte a 80,5 százalékot: ez azt jelenti, hogy
a lakossági betétek bő négyötöde már lekötetlenül pihen a folyószámlákon, ami példátlanul magas arány.
Ezzel párhuzamosan az éven belüli lejáratokra lekötött pénzek súlya 9,9-ről 10,3 százalékra emelkedett, az éven túliaké viszont egy százalékponttal, 9,2 százalékra olvadt.
