Felszólították Bidenéket Washingtonból, hogy ne rúgják fel a magyar–amerikai paktumot

Az Egyesült Államok Szenátusának adózási ügyekért is felelős bizottságainak republikánus tagjai közös levelet fogalmaztak meg Janet Yellen amerikai pénzügyminiszternek a magyar–amerikai kettős adóztatási egyezmény felmondásával kapcsolatosan. A szenátusi tagok elsősorban azt sérelmezik, hogy a döntésről a kormányzat nem tárgyalt előzetesen a törvényhozással.

A VG megkeresésére Czoboly Gergely, a PwC Magyarország adózási szakértője arra hívta fel a figyelmet, hogy szakmai körökben már korábban felvetődött a kérdés, jogszerű-e adóegyezmények szenátusi jóváhagyás nélküli felmondása.

– tette fel a kérdést a szakértő. Hozzátette, az egyezmény azt rendezi csak, hogy milyen módon kell értesíteni az egyik államnak a másikat a szándékáról, arról viszont hallgat, hogy ezt az adott ország milyen belső rend szerint fogadhatja el. Alapvetően minden országnak a saját belső jogára tartozik, hogy milyen felhatalmazásra van szüksége a kormányzatnak a felmondásról szóló értesítés kiküldéséhez. A kérdés tulajdonképpen az, hogy a végrehajtó hatalmat gyakorló pénzügyminisztérium ilyenkor átvette-e a törvényhozás szerepét, amikor gyakorlatilag kivezeti az amerikai jogrendből a törvényekkel azonos szintű adóegyezményt.

A szenátusi tagok azt is helytelenítik, hogy diplomáciai nyomásgyakorlásra használta az amerikai kormányzat a magyar adóegyezményt, hiszen a felmondásának közvetlen összefüggése lehet azzal, hogy Magyarország egyedüli tagállamként megakadályozta a globális EU-s elfogadását.

Az egyezmény felmondása kapcsán elindultak a találgatások, hogy milyen lehetőségek is állnak rendelkezésre. Czoboly Gergely rámutatott, az egyik legtöbbet említett megoldás – amire tulajdonképpen a szenátusi tagok is felszólítják az amerikai pénzügyminisztert – az lenne, hogy

Ez lehetőséget adna a feleknek arra, hogy a meglévő egyezményt még hatályban tartsák addig, amíg az azt felváltó újat elfogadják és hatályba léptetik. Erre a megoldásra január 8-ig van lehetőség, amikor is az amerikai fél értesítése hatályossá válik.

A másik sokat említett megoldás a 2010-ben letárgyalt, de az amerikai törvényhozás által azóta se ratifikált egyezmény használata lenne, ez viszont a PwC szakértője szerint szakmai és jogtechnikai okokból nehézkesebb és kevésbé valószínű forgatókönyv, arra pedig szinte semmi esély, hogy egy év alatt egy teljesen új egyezményt letárgyaljanak a felek, és még az amerikai szenátus is jóváhagyja.

Ha nem sikerül megállapodni, az egyezmény 2024. január 1-jétől veszíti hatályát, ám a történetet befolyásolhatja, hogy az Egyesült Államokban kedden félidős választásokat tartanak, amely a helyi törvényhozás mindkét házában megváltoztathatja az erőviszonyokat.