Magyarország bruttó hazai terméke 2022 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 0,4 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított és kiegyensúlyozott adatok szerint 0,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján az előző negyedévhez képest a gazdaság teljesítménye 0,4 százalékkal csökkent, míg összességében 2022-ben a GDP volumene 4,6 százalékkal növekedett.
Mindez azt is jelenti, hogy a második fél évben 2020 után ismét beállt a technikai recesszió, folytatódott tehát a gazdaság zsugorodása az év végén.

A VG elemzői konszenzusa október és december között éves alapon már csak 0,6 százalékos növekedést, míg negyedéves bázison 1,2 százalékos GDP-csökkenést prognosztizált, tehát a mai adat pozitív meglepetés. Előzetesen sokatmondó volt, hogy hétfőn a KSH decemberre vonatkozóan az építőipar zsugorodását mérte, és a legtöbb nemzetgazdasági ág teljesítménye ugyancsak azt valószínűsítette, hogy elkerülhetetlen a gazdaság lassulása.
Energiaválság, infláció, csökkenő fogyasztás
A kiskereskedelmi adatok erőteljes lassulásra utaltak az utolsó negyedévben, október és december között az infláció végig 20 százalék fölött tartózkodott, a csökkenő reálbérek következtében a boltok forgalma csaknem 1 százalékkal esett vissza mind éves, mind negyedéves alapon. Az ipari termelés volumene hiába ugrott meg decemberben, nem tudta behozni az októberi és novemberi gyengélkedését, emiatt negyedéves alapon szintén visszahúzta a gazdaság teljesítményét, amit vélhetően a beruházási dinamika sem támasztott meg a decemberi építőipari adatok szerint.
A részletes adatokat csak később teszi közzé a KSH, ám annyi már kiderült, hogy a növekedéshez több nemzetgazdasági ág hozzájárult, leginkább az ipar és a piaci szolgáltatások. Az iparon belül különösen a közúti járművek, illetve a villamos berendezések gyártása, a piaci szolgáltatások közül pedig főként az ingatlanügyletek, valamint a szállítás, raktározás bővülése volt jelentős az egy évvel korábbihoz mérten.
A növekedést főként a mezőgazdaság jókora visszaesése fékezte.
GDP-adat: Magyarország valamiben lekörözte a német gazdaságotNagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a Központi Statisztikai Hivatal GDP-adataira úgy reagált, hogy ezzel a legjobban teljesítő országok első harmadába tartozik Magyarország az Európai Unióban. |
Erősen javultak a kilátások
Virovácz Péter, az ING Bank elemzője korábban azt mondta, az elmúlt hetek örvendetes eseményei a kínai, az amerikai és az európai gazdaságok kapcsán némileg kedvezőbb képet festenek a magyar külső kereslet számára. Szerinte emiatt 2023-ban az általa várt 0,7 százalékos növekedést inkább felfelé mutató kockázatok övezik. Suppan Gergely, a Magyar Bankholding vezető elemzője pedig arra mutatott rá, hogy a tavalyihoz képest számottevően visszaeső, viszonylag alacsonyabb energiaárak, a vártnál ellenállóbbnak bizonyuló ágazatok, valamint a zéró-Covid-politika után újra nyíló kínai gazdaság hatására a növekedési fordulat hamarabb is bekövetkezhet.
Ami azért lényeges, mert ha hazai gazdaság már az első negyedévben kiléphet a technikai recesszióból, a második negyedévtől már érdemben gyorsulhat.
