Ezekben a hetekben tárgyalják a hazai önkormányzatok az idei költségvetésüket: a vidéki városok között az idén is a legnagyobb főösszeggel fogadhatja el költségvetését Debrecen. A 200 ezres város 181,69 milliárd forintos főösszege ugyan némileg alacsonyabb a tavalyinál, a büdzséje lassacskán csak a fővároséhoz mérhető. A 6,3 milliárdos energiaár-növekményét részben kompenzálhatja a helyi adóbevételek megugrása, a tavalyi 21 milliárd forint után az idén 27 milliárdnyi befizetést vár többek között az építmény- és a helyi iparűzési adóból. Az utóbbi azért is érdekes, mert Papp László polgármester a CATL-gyárral kapcsolatban azt mondta, ha elindul az akkumulátorgyártás, az mintegy 10 milliárd forinttal emelheti meg éves szinten a város hipabevételét.
Ugyan a működési költségek az energiaárak és béremelések hatására jelentősen, 44 százalékkal, 89 milliárd forintra emelkednek, így is bőven jut beruházásokra. A tavalyi 85 milliárd után ezúttal 50 milliárd forintot tervez elkölteni Debrecen, ebből gazdaságfejlesztésre 20,16, közlekedésfejlesztésre 9,2, intézményi fejlesztésekre pedig 10 milliárdot fordítana.
Ötvenmilliárd forint értékű beruházást valósítana meg az idén Székesfehérvár, amelynek a mérlegfőösszege 2022 után újra átlépheti a 100 milliárd forintot. A fejlesztési kiadások között megtalálhatók a már zajló és az idén kezdődő beruházások, mint a multifunkciós sportcsarnok, az iskolafelújítási program, a kerékpárutak építése és a Fehérvár Tüdeje program. A 100 ezer fős megyei jogú város 2023-ban 23,3 milliárd forint iparűzésiadó-bevételt tervezett be a költségvetésébe, 3 milliárddal többet a tavalyinál.
Ezzel a város 10 év alatt megduplázhatja a hipabevételét, 2013-ban még 10 milliárd forintot realizált az adónemből.
Cser-Palkovics András polgármester a büdzsé elfogadásakor arról beszélt, hogy a költségvetés lehetővé teszi a stabil és biztonságos működést, ugyanakkor jelezte, hogy várhatóan többször módosítani kell majd év közben, emiatt jelentős tartalékot képeztek.
Szeged az idén 70 milliárd forintból gazdálkodhat, ennek 72 százalékát a működési, a többit a fejlesztési kiadások teszik ki. Botka László polgármester a helyi nagyadózók előtt mutatta be a város költségvetését, ahol kifogásolta, hogy az állam mindössze 1,3 milliárd forintot, a 13 milliárdos rezsiköltség mindössze 10 százalékára adott támogatást.
Az viszont nem világos, hogy miért kellene az államnak a város teljes rezsiköltségét fedeznie.
Iparűzési adóból a tavalyinál többet várnak, a 15 milliárd forintos bevétel mintegy 3 milliárddal lenne magasabb, mint 2022-ben. Korábban többször is írtunk Szeged gazdasági problémáiról, a város az egy főre jutó hipabefizetések terén a százezer fő fölötti települések között a legutolsó volt 2021-ben. Botka László ezzel szemben most azt hozta fel érvként, hogy a városnak 3 milliárd forint szolidaritási hozzájárulási adót kell fizetnie, ami szerinte azt bizonyítja, hogy Szeged a legfejlettebb városok között foglal helyet. Az ellenzéki önkormányzatok által gyakran kritizált adónemmel kapcsolatban a teljes képhez hozzátartozik, hogy a kormánypárti Debrecennek és Székesfehérvárnak 2023-ban kétszer ekkora összeget kell befizetnie ezen a jogcímen az államkasszába.
Korábban írtunk róla , hogy Budapesten az idén hatalmas összegű iparűzési folyhat be, 2023-ra mintegy 272 milliárd forint bevétellel számolnak, még csak nagyságrendileg sem érkezett eddig egyszer sem ekkora összeg. Csak viszonyításképp: ez nagyjából 76 milliárddal haladná meg a 2022-es rekordot.
