A Magyar Nemzeti Bank célvizsgálatot végzett a SET Group Nyrt.-nél a kibocsátó rendkívüli tájékoztatási kötelezettségével kapcsolatos gyakorlatának jogszerűsége és a közzétételek megalapozottsága áttekintésére, a 2019. január 1-jétől a vizsgálat lezárásáig tartó időszakot górcső alá véve. A vizsgálat során felmerült adatok alapján a jegybank kiterjesztette eljárását a piaci manipuláció tilalmára, illetve a bennfentes információ nyilvános közzétételére vonatkozó jogszabályi rendelkezések esetleges megsértésének vizsgálatára.
A jegybanki vizsgálat több tájékoztatási visszásságot tárt fel a kibocsátónál.
A SET Group egyrészt rendszeresen hozott nyilvánosságra olyan közzétételeket, melyek optimista várakozásokat ébreszthettek a befektetőkben a kibocsátó jövőjét, üzleti lehetőségeit, teljesítményét és pénzügyi helyzetét illetően
– olvasható a Magyar Nemzeti Bank közleményében.
A kibocsátó azonban a vizsgálat során több esetben nem tudta igazolni ezen beharangozó közzétételei megalapozottságát. Így összességében a közzétételek eredményeként a valóságnál megalapozatlanul kedvezőbb kép alakulhatott ki a befektetőkben a kibocsátót illetően.
Másfél tucat tájékoztatót pótolt a renitens cégeA Magyar Nemzeti Bank 2022. február 22-én indított célvizsgálatot a kibocsátónál a társaságnál. |
Piaci manipulációnak minősül, ha a korábbi optimista beharangozó közzététel után a valóság azzal ellentétesen alakul, de a kibocsátó az utóbbi fejleményről mégsem tesz közzé rendkívüli tájékoztatást. A korábbi beharangozó közzététel ugyanis kedvezőbb képet, várakozást alakít ki a befektetőkben. A közzététel korrekciójának elmaradása esetén ők információhiányos állapotba kerülnek, és így továbbra is az eredeti, ám később már nem helytálló információk alapján hozhatják meg a befektetési döntéseiket.
A nyilvános értékpapír-kibocsátók által közzétett információk befolyásolják a kibocsátóról a tőkepiac, a befektetők szemében kialakuló képet. A befektetők az információk és a kibocsátóról kialakult kép alapján hozzák meg befektetési döntéseiket, vagyis a közzétett információk beépülnek a kibocsátó részvényei árfolyamába. Ezért kiemelt jelentőségű a tőkepiacon egy kibocsátó közzétételei megalapozottságának, tárgyilagosságának, szövegezésének. Ezért jelentős az olyan jogsértés, amely során a kibocsátó a közzétételeivel a valóságnál megalapozatlanul kedvezőbb képet fest magáról, illetve elmulasztja a rá nézve kevésbé előnyös információk közzétételét.
A SET Group emellett több esetben nem tájékoztatta a nyilvánosságot értékpapírjai értékét vagy hozamát, illetve a kibocsátó megítélését közvetlenül vagy közvetve érintő információról.
Nem adott például információt csoporttagja eszközbeszerzésének meghiúsulásáról, unokavállalata konszolidációs körből való kikerüléséről, leányvállalata üzletrész-értékesítéseiről, a konszolidációs körébe tartozó társaságai jelentős értékű szerződéseiről, illetőleg azok felmondásáról, továbbá leányvállalatával szemben harmadik fél által támasztott, a konszolidált árbevételéhez viszonyítottan nagy értékű követelésről. A vizsgálat lezárásáig a SET Group az MNB többszöri felszólítására sem nyilatkozott az egyes vizsgált közzétételek kapcsán az azokhoz kötődő bennfentes információk azonosításáról, kezeléséről.
A jegybank tavaly májusban felfüggesztette a SET Group részvényeinek tőzsdei kereskedését, felügyeleti bírságot szabott ki a 2021-es éves jelentés közzétételének elmaradása miatt, és csalás, illetve a számvitel rendjének megsértése gyanújával feljelentést is tett. A felfüggesztés azóta is érvényben van. Mostani vizsgálata során az MNB kétszer is eljárási bírsággal sújtotta a kibocsátót, mivel egyes adatszolgáltatási, nyilatkozattételi kötelezettségét időben nem teljesítette.
Az MNB most lezárt célvizsgálata nyomán több témát érintően is
a befektetők tájékoztatására kötelezte a SET Groupot, és 20 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a rendkívüli tájékoztatási kötelezettségre vonatkozó, illetve 85 milliós piacfelügyeleti bírságot a piaci manipuláció tilalmára vonatkozó jogszabályok megsértése miatt.
Kiemelt súlyosító körülménynek minősült, hogy a kibocsátó nem adott számot a bennfentes információk megfelelő azonosításáról és kezeléséről, azaz nem működött együtt a vizsgálat során. Az MNB a célvizsgálat megállapításaival összefüggésben tiltott piacbefolyásolás gyanújával feljelentést is tesz.
Mivel a korábbi könyvvizsgálója a Közfelügyeleti Hatóság rendkívüli minőség-ellenőrzési eljárása miatt a 2019. és 2020. évek beszámolóihoz már kiadott független könyvvizsgálói jelentéseket visszavonta, a SET Groupnak jelenleg nincs a 2019., 2020. és 2021. évre vonatkozó jogszabályszerű éves jelentése, valamint nem tette közzé a 2022-es pénzügyi év első felére vonatkozó féléves jelentését sem.
Az MNB ezért a célvizsgálat lezárásával párhuzamosan folyamatos felügyelet keretében kiadott határozatában felszólította a kibocsátót, hogy legkésőbb 90 napon belül gondoskodjon a szóban forgó jelentések közzététele feltételeinek megteremtéséről, és az ennek érdekében megtett lépésekről rendkívüli adatszolgáltatás keretében minden hónapban tájékoztassa az MNB-t. A jegybank ismételten felhívta a SET Group figyelmét:
amennyiben nem tesz lépéseket a jelenleg is fennálló jogsértő állapot megszüntetése érdekében, az MNB kész a tőzsdei kibocsátókkal szembeni legsúlyosabb szankció – azaz a tőzsdei terméklistáról történő törlés – alkalmazására is.
