Régiós szinten még úgyis az egyik legkevesebb vendégmunkás lehet Magyarországon, ha a mostani 100 ezer fő körüli létszámot a következő években 2-300 ezer tornázná fel a kormány a félmillió plusz munkavállaló érdekében. Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján beszélt arról a kormányzati célról, hogy mintegy 500 ezer új munkavállalóra van szükség idehaza a növekvő munkaerőigény kielégítése érdekében.

Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság

Bár arról a kormányfő nem ejtett szót, mindezt hogy képzeli a kabinet, a munkanélküliek és az inaktívak alapján számolt potenciális munkaerő-tartalékból nagyjából sejthető, hogy mintegy 2-300 ezer további vendégmunkás bevonása nélkül elérhetetlen a kívánt cél.

Annak ellenére, hogy elsőre sokknak tűnik a 400 ezer körüli vendégmunkás létszám idehaza, meg se közelíti a környező országok hasonló mutatóját: a magyarral többé kevésbé azonos méretű munkaerőpiaccal rendelkező Csehországban 700 ezer, Ausztriában 1 millió, a hazánknál négyszer nagyobb Lengyelországban pedig mintegy 2 millió, zömében ukrán vendégmunkás dolgozott már a háború előtt is, ez a szám azóta a sokszorosára emelkedhetett. 

Nincs abban semmi különös, hogy vendégmunkások dolgoznak egy országban. Más országok is pont ugyanúgy szenvednek a munkaerőhiánytól, mint mi, és már a vendégmunkásokért is nemzetközi versenyben vagyunk – mondta a Világgazdaságnak Juhász Csongor, az egyik legnagyobb hazai munkaerő-kölcsönző és toborzó vállalat, a Prohuman ügyvezető igazgatója, aki szerint először meg kell találni a magyar munkaerőpiacon lévő rejtett tartalékokat, csak ezt követően jöhet szóba a vendégmunkások bevonása, ugyanakkor hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy mindez kontrollált és ellenőrzött módon történjen, azaz csak ott és csak annyi ideig alkalmazzák őket, ahol erre tényleg és feltétlenül szükség van. 

A szakember szerint a vállalatok számára hiába lenne sokkal egyszerűbb és olcsóbb a magyar dolgozókat foglalkoztatni, de jelenleg erre számos területen már nincsen mód.

„Magyarország a régió országaihoz képest versenyelőnyt tudott szerezni azzal, hogy engedélyezte a hiányszakmákban a vendégmunka igénybevételét, így a jelenlegi nehéz – munkaerőpiaci szempontból túlfeszített időszakban is – tud az ittlévő és a jövőben beérkező beruházásokhoz munkaerőt biztosítani, míg a régió többi országa folyamatosan munkaerőhiánnyal küzd. Mindez a magyar munkahelyek védelméről is szól, hiszen ha nincs elég munkaerő, a vállalatok könnyen dönthetnek úgy, hogy áthelyezhetik a termelést máshová, ahol ez a probléma kevésbé égető” - mutatott rá Juhász Csongor hozzáfűzve, hogy számításaik szerint

 

egy vendégmunkás három magyar munkahely megmaradásához is hozzájárulhat.

 

Ezen felül a jövőbeni beruházások esetében is nagyobb eséllyel választják Magyarországot a befektetők, hiszen mindig van egy B terv munkaerő szempontjából. Mivel már a régióból is elfogyott a bevethető munkaerő, ezért nyíltak meg lehetőségek arra, hogy meghatározott időre – jellemzően két évre – erős kiválasztási szűrön átesett dolgozók érkezhessenek hazánkba távolabbi országokból is. 

Úgy látja, hogy a jelenlegi jogszabályok keretet biztosítanak ahhoz, hogy azokon hiányterületeken, ahol a legjobb szándék és maximális toborzási erőfeszítések ellenére sem találni megfelelő számban magyar dolgozókat, áthidalják a vállalatok a jelenlegi munkaerőhiányt. Azaz, hogy meghatározott számban, meghatározott időre biztosítva legyen – kontrollált és ellenőrzött módon – a vendégmunkások bevonása, amíg erre szükség van – emelte ki Juhász Csongor.