A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia célként jelöli meg a társadalmi kohézió növelését, valamint a leszakadó csoportok felzárkóztatását. A romák foglalkoztatásának aránya – a társadalom többi tagjának részvételi arányával összehasonlítva – jól mutatja a legnépesebb nemzetiségi csoport integrációjának mértékét. A Központi Statisztikai Hivatal megjegyzi: az elemzés során romának azokat tekintik, akik a munkaerő-felméréskor roma nemzetiségűnek vallották magukat.
Fotó: MTI / Mohai Balázs
A roma népesség – amelynek mintegy négyötöde legfeljebb alapfokú végzettségű, szemben a nem romákat jellemző kevesebb mint egyötöddel – az átlagosnál kisebb arányban és kevésbé előnyös pozíciókban van jelen a munkaerőpiacon. Az alacsony foglalkoztatási rátához az iskolai végzettség szerinti összetételen túl hozzájárul a roma népesség területi megoszlása is.
A vizsgált időszakban (2014–2021) a romák munkaerőpiaci helyzete a nem roma népességével párhuzamosan alakult: 2014 óta alapvetően erőteljes javulás volt tapasztalható, amely a járvány hatására megtört.
A romák hátránya jelentősen nem mérséklődött, a roma és a nem roma népesség foglalkoztatási rátáinak különbsége 25 és 30 százalékpont körül alakult, 2021-ben 28 százalékpont volt. A romák munkanélküliségi rátája a 2014. évi 30,1-ről 2019-re 16,7 százalékra csökkent, az utóbbi két évben azonban ismét növekedésnek indult, és 2021-ben megközelítette a húsz százalékot.
Egyre több magyar dolgozik külföldön, de itthon is nőtt a foglalkoztatottak számaAz egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 26 ezerrel nőtt a foglalkoztatottak száma. |
Az elemzés rámutat, hogy férfiak és a nők foglalkoztatási rátája közötti különbség a magukat romának vallók körében lényegesen nagyobb, mint a népesség többi részében. A nők munkavállalását a nem roma családokra jellemzőnél nagyobb gyermekszám is korlátozza. Az adatokból kiderül, hogy 2021-ben a 15–64 éves roma férfiak 57,8 százaléka volt foglalkoztatott, a nőknek azonban csak a 34,3 százaléka. Jóllehet ez utóbbi arány csaknem kilenc százalékponttal magasabb a 2014. évinél, az elmúlt két évben a roma nők foglalkoztatása négy százalékponttal visszaesett.
Továbbra is igen kevés roma fiatal szerez szakmai végzettséget. A 18–24 éves roma fiatalok több mint hatvan százaléka korai iskolaelhagyó volt 2021-ben, ami magyarázatot nyújt arra, hogy körükben a se nem tanulók, se nem dolgozók aránya több mint négyszerese a nem romákra jellemzőnek.
A romák és a nem romák között jelentős és alig mérséklődő különbség, hogy az előbbieknél magas a kisebb foglalkoztatási biztonságot (és keresetet) eredményező munkaformák aránya.
A közfoglalkoztatás szerepe a romák munkához juttatásában – bár 2014 óta jelentősen csökkent – még mindig jóval meghaladja a nem romákra jellemzőt.
Fotó: Dunántúli Napló / Löffer Péter
Az elemzés szerint 2021-ben a roma foglalkoztatottak 21 százaléka közfoglalkoztatottnak vallotta magát (2014-ben ugyanez az arány 33 százalék volt). Ettől nem független az sem, hogy minden harmadik roma foglalkoztatott 2021-ben határozott idejű szerződéssel dolgozott, miközben a nem romák esetén ez az alkalmazási forma az öt százalékot sem érte el. Az alacsony iskolai végzettségűek túlsúlyából következően a roma foglalkoztatottak majdnem fele egyszerű, képzettséget nem igénylő munkát végzett.
A romák jelentős része az ország kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetű térségeiben és/vagy rossz közlekedési kapcsolat jellemezte községekben él, ahol nemcsak a helyi munkalehetőség kevés, de ingázási távolságban sincs érdemi munkahelykínálat. A romák döntő többsége, csaknem tíz százaléka Észak-Magyarországon élt 2021-ben, míg a legkevesebben közülük Nyugat-Dunántúlon és Pest régióban laktak – olvasható a statisztikai hivatal felmérésében.
