Jövőre, egészen pontosan 2024. január elsejétől az uniós értékhatár feletti állami megrendelések BIM (Building Information Modelling) alapúak lesznek. Az építőipari tervezési rendszertől a közösségi beruházások transzparenssé, a költségtúllépések pedig kontrollálhatóvá, követhetővé válnak. A téma aktualitása miatt nagyszabású szakmai konferenciát rendezett az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége az építőipari digitalizációról a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarával együtt.
Forrás: ÉVOSZ
Az építőipari integrált informatikai modell használata a nagy értékű létesítményeknél a magánpiacon már széles körben elvárás, és immár az állam, az építőipar legnagyobb megrendelője részéről is az lesz az uniós értékhatár feletti projektek esetében.
Ehhez megfelelő törvényi háttérre van szükség, aminek előkészítése befejeződött, a törvénytervezet mostanra végigjárta az összes fórumot és szakmai szervezetet.
Az új beruházási kerettörvény talán már a jövő héten a parlament elé kerül – mondta az ÉVOSZ konferenciáján Dányi Gábor, az Építési és Közlekedési Minisztérium miniszteri biztosa.
Korszakváltás van az építőiparban, az új kihívásokhoz és feladatokhoz az ágazatnak összetett eszköztárra van szüksége. Ezek egyike a digitalizáció.
Aki ebből kimarad, az lemarad
– hangsúlyozta Koji László, az ÉVOSZ elnöke, a BKIK általános alelnöke a rendkívül nagy érdeklődés mellett megrendezett BIM-konferencián.
Miközben 148 ezer vállalkozás próbál megélni az építőiparból, amitől most sok dolgot várnak egyszerre, így azt, hogy legyen körforgásos, innovatív, környezettudatos, energiabarát például.
Az új beruházási kerettörvény egyik sarkalatos pontja, az uniós értékhatár feletti állami megrendelések BIM-alapúvá tétele viszont nem új gondolat az építőipar legnagyobb megrendelője, az állam részéről.
Fotó: Domotor Csaba / Nemzeti Sport
A BIM hazai bevezetésével, 2010 óta foglalkozik az állam, most egy régi álom válik valóra, aminek most a kapujában állnak az érintettek.
Ezt jelképezi, hogy egy konferencián ülnek az építőipar piacvezető tervező és kivitelező vállalatainak vezetői az állam képviselőivel
– mutatott rá az esemény jelentőségére Zagorácz Márk, a Pécsi Tudományegyetem Műszaki és Informatikai Kar dékánhelyettese, a BIM szakmérnöki képzés vezetője. Elmondta, hogy az alap BIM szabvány már magyar nyelven is elérhető, az alkalmazására vonatkozó feltételeket egy 2020-as kormányhatározat is részletezi.
A BIM elterjedésének alapja, és előfeltétele a szemléletformálás, a közös gondolkodás. A piaci projektek 50 százaléka már BIM alapú, a tapasztalatok az állami beruházások esetében már most tudható haszonnal járnak, a tervezés és kivitelezés a digitalizált információk alapján kiszámítható és költséghatékony.
A beruházási kerettörvény a kereteket adja majd a BIM-hez, a részletszabályok kimunkálása, a keretek megtöltése tartalommal már az építésgazdasági szereplőkkel együttműködésben történik majd.
A jó hír, hogy az állami és a piaci szereplőket képviselő munkacsoportok egyet gondolnak, együtt gondolkoznak
– hangzott el a törvényalkotáshoz vezető folyamatról.
A munka a törvény elfogadásával, új tárca, új felelősségi körök megjelenésével, az Állami Beruházási Érdekegyeztető Tanács megalakulásával kap majd új lendületet.
Előremutató példákA konferencián bemutatták a legjobb nyugat-európai gyakorlatok mellett a BIM módszertant sikerrel alkalmazó hazai beruházásokat, például aBosch Campus2, az MVM DOME projektet, és a jelentősebb útépítések tapasztalatait is megosztották az előadók. A létesítmények megrendelői, tervezői, kivitelezői, lebonyolítói és üzemeltetői saját érdekeltségük mentén értékelték a nagyszabású projekteket. |
